22 April 2011

Most......

van egy kis időm, ezért leirom, hogy mi történt velem-velünk mostanában.

A reggel szép ködös és persze a család még alszik. Hát igen itt is van köd, olyan igazi hazai őszies reggel van, pedig ma van Nagypéntek. Ma zárva van minden ezért én sem dolgozok. András jár a legjobban mert neki 5 nap lesz szabad.
Hát igen, egy hete dolgozok az új cégnél. Az első két nap a tréning jegyében telt. Megtanulni nem, de meglátni valamicskét a cég műkődéséből talán lehtett. Minden ON- illetve- OFF LINE rendszerben műkődik. Nincs papir alapú rendszer, minden (a rendelésektől kezdve a munkaórák összesitésén át a számlák jóváhagyásáig) kizárólag a cég saját belső rendszerén keresztül működik. Kicsit ijesztő volt igy elsőre, de azért megtanulható. Mindenre van jeslzó, még nem sikerült megjegyeznem az összeset. Egy előnye (vagy hátránya?) van ennek a rendszernek, hogy otthonról is tudok dolgozni. Nem kell órákat bent töltenem, hogy megcsináljam a papir munkát. Nagyon sok mindenre oda kell figyelni, ami igy elsőre nem tűnik egyszerűnek. Majd idővel.

Hétfőn kezdtem dolgozni a reptéren. Naponta hét lakat alatt vagyok őrizve. Két nap után kaptam kártyát, amivel az ajtókat   és a kapukat  tudom műkődtettni. Mindenhol kamera, de a biztonságiak rendesek. Rengeteg papirt kell kitöltenem, és 10 évre visszamenőleg ellenőriznek ezért kérik a magyar erkölcsimet is. Ami nem olyan egyszerű, most néztem utána a neten. Az ausztrált már megkaptam, épp tegnap jött meg a postával. Havonta van manager meeting, annyiból jó, hogy nem kell korán kelnem. A főnököm nagyon rendes, ez azért fontos. Viszont a Teritory Manager nem szimpi, persze lehet, hogy majd később megváltozik a véleményem (már történt velem ilyen).
A kollégák igy elsőre kedvesnek tűnnek, de még csak pár napot dolgoztunk együtt. Mindenesetre nem olyan a légkör, mint egy étteremben. Ami azért kissé üditőleg hat rám. A vendégek rendesek, a jó kávé a legfontosabb a  számukra és, hogy finomak legyenek az ételek, a többi nem számit. Mindenki mosolyog mindenkire, délutánra már néha fáj az arcom. De ez még mindig jobb, mintha mindenki útálatos lenne.
Sok mindenen kell változtatni, azt már látom, de vannak ötleteim. A főnökömet csak az eredmények érdeklik, a megvalósitás módja nem. Tehát szabad kezet kaptam, a lényeg minden legyen szabályos (mert arra itt nagyon adnak).
Ami érdekes volt, hogy egy példát mondjak. Ha betegnek érzed magad, nem mehetsz dolgozni. El kell menni az orvoshoz  ahol majd megmondják, hogy mikor mehetsz vissza a munkába. Ha megvágod magad, jelenteni kell. Minden balesetet regisztrálnak. Ha nem tudsz dolgozni menni mert beteg vagy, nem útálnak ki. A hiányzó munkaerőt cégen belül pótólják, vannak alkalmi munkásai cégnek, akiket ilyen esetben kiküldenek. Tegnap az egyik ember beteget jelentett, irtunk egy levelet a központba, hogy kell valaki a helyére (erre van egy külön nyomtatvány). Pont ott volt a főnököm nálunk, amikor szóltak neki, hogy nem találnak senkit. Hallottam, amikor mondta, hogy akkor is keritsenek valakit, ha kell szóljanak ügynökségnek. Persze lett is ember, ha nem is akkor, mikor kellett, de megoldottunk mindent.

András rendületlenül tervezi az állomást az egyik bányának, és nagyon élvezi.

A gyerkek most szüneten vannak. Amit nagy részben alvással töltenek. Az Andris elment egyedül a moziba, a Regit meg a barátnője anyukája elvitte piknikezni és  a múzeumba is elmentek. Sajna hétközben nekünk nincs időnk ilyesmire, de majd a hétvégéken............ (mivel szombat és vasárnap nem dolgozok).

Andris megkaptam a negyedéves bizonyitványát, egy közepes volt benne, de a többi mind jó vagy kitünő.
Nagyon iparkodik a tanulásban.

Dióhéjban ennyi, vagyis csak ennyi jutott most az eszembe:-)

Tünde

No comments:

Post a Comment