7 ev

A magyar fontokat meg nem sikerult felraknom, szoval ismet elnezest mindenkitol.

Mar hetedik eve elunk Ausztraliaban, ami szerintem eleg sok ido. Ezt a neves evfordulot meg is unnepeltuk egy kis kedves etteremben. Andras is el tudott szabadulni a munkahelyerol idoben, ami azert mostanaban nagy szo.
Sok a munkaja es kozben egy vedelmes vizsgara is keszul, ezert mikor itthon van igyekszem labujjhegyen jarni, nehogy zavarjam a tanulasban. Az en munkam csak nehany oranak indult naponta de most kisse felszaporodott az oraszamom, karacsony elott nem is olyan nagy baj. A gyerekek jol vannak, jol tanulnak (mint mindig).
Andris kapott egy bronz medalt kriketbol, amit nem is akarki, Michael De Vere (a Broncos volt jatekosa) adott at neki.

Igazabol egy kis ertekeles felet akartam irni az elmult evekrol. Ezen eleg sokat gondolkoztam, hogy mit is emlitsek meg, hiszen olyan sok minden tortent velunk es olyan sok valtozason mentunk at ezekben az evekben.

Akkor talan bele is vagok:-)

Regebben soha nem gondoltam volna, hogy en valaha eljutok Ausztraliaba. Hatalmas dontes volt, hogy ide eljottunk. Nagyon sok mindent magunk mogott hagytunk, es a legfajdalmasabb talan a szuleink hatrahagyasa volt. Hiaba volt reszukrol a megertes, nem volt konnyu donteni. (Ezt mar korabban leirtam, nem akarom ujra leirni.)
Nagyon sokat kaptunk az uj otthonunktol. Sok embert ismertunk meg, sok szep helyre eljutottunk. A gyerekeink nagyon jol tanulnak es reszesei egy olyan oktatasi rendszernek amely valoban gyermek kozpontu. Ok tenyleg alig varjak, hogy iskolaba mehessenek, mert szeretik az iskolat. Megtanultak egy olyan nyelvet anyanyelvi szinten, amit valoszinuleg Magyarorszagon soha sem tanulhattak volna igy meg. Ahogy olvasgatom, a magyar hireket en ugy erzem, hogy itt nem nehezedik akkora nyomas rank, mint azokra akik most ott elnek. Bennunket nem izgatnak a deviza hitelek, es nagyon sajnalom azokat akik most probalnak valami megoldast talalni a visszafizetesre. Igaz Andras sokat dolgozik, de megsem annyit, mint regebben Magyarorszagon. A kulonbseg, hogy itt meg is fizetik, mert valoban nagyon-nagyon jol keres. Az ausztralok valoban nagyon nyugodt emberek es ez a munkahelyeken is igy van. Osszesegeben nem nehezedik rank akkora stressz, mint regebben. Talan ettol is erezzuk szabadabbnak magunkat.
Azt hiszem, hogy elmondhatom kicsit atertekelodtek a fontos es a kevesbe fontos dolgok sorrendje is.
Talan pont ezert, mar nem tarjuk fontosnak, hogy sajat hazunk legyen, igy nem vagyunk a bankok rabszolgai. Itt elerheto aron lehet alberletet talalni, es valoban ezek jo kis lakasok vagy eppen hazak. Azzal tisztaban vagyok, hogy valaki masnak fizetem a lakberbol a hazat, de ez a legkevesbe sem izgat. Sokkal fontosabb, hogy nyugalom van koroluttunk, el tudunk menni ide-oda egyutt, a gyerekeknek pedig megtudjuk adni azt amit szeretnenk.
Ami szemely szerint nekem nagy valtozas volt, hogy megismert mas konyhakat es mas izeket. Mikor meg Magyarorszagon olvasgattam az itt elok blogjait, szinte elkepzelhetetlen volt szamomra, hogy egyszer megszeretem a vegemit-ot. Pedig valoban finom, csak tudni kell, hogy mennyit rakjon az ember a kenyerere. Utana pedig lehet nosztalgiazni, mert az ize hasonlit a jo kis zsiros kenyerre.

Ha oszinte akarok lenni nekem hianyzik Magyarorszag. Hianyoznak a szuleim, a teli taj, a karacsonyok illata.
De tudom, hogy nagyon hianyozna Ausztralia is ha nem elhetnek itt tovabb.

Egy baratnom megkerdezte tolem, hogy mi eljarunk-e nyaralni. Mondtam neki, hogy nem,  mert itt minden nap nyaralas. Kevesen mondhatjak el, hogy palmak vannak kertje vegeben, esetlek hogy akkora mikulas virag bokrok vannak, hogy azt le sem lehet irni vagy, hogy a konnyezo palmak itt ki vannak ultetve a kertbe es hatalmasra nonek. Itt csak ket evszak van, a meleg szaraz vagy a meleg esos es telen sem kell futeni. Igen, ezek itt mind megvannak, ami pedig hianyzik arra jo visszagondolni mert az ido mindent megszepit.
En szerencses vagyok, mert a szuleimnek van internete es naponta beszelunk es latjuk egymast. Penteken atrendeztem a lakast, es ezt szombaton eloben meg is mutattam nekik. Lattak, amint a Regi es az Andras megerkeznek az aikido edzesrol. Ha nem is szemelyesen de online itt vannak velunk. Apukam megtanulta kezelni a szamitogepet, szorfozik a neten, online vasarol pedig elmult 65. Ez itt nem nagy dolog de Magyarorszagon meg az. Tehat ez a 7 ev nem csak a mi eletunket valtoztatta meg, hanem az oveket is. Nem vagyunk ott a szuletesnapokon a karacsonyi vacsoranal, de sokan vannak akik nem torodnek a hozzatarozoikkal, pedig lehet, hogy csak par hazra laknak toluk. Mi naponta, hetente beszelunk a szuleinkel. Most talan tobbet, mint mikor meg ott eltunk.
Szeretek itt elni, jol erzem itt magam es valoszinuleg nem dontenek maskepp ha visszaforgathatnam az ido kereket. Nekem, nekunk ez volt megirva es en ezt elfogadom. Orulok, hogy a gyerekeim boldogok. Andrisnak most is itt van a baratja, nem regen jottek meg az uszasbol.
Nekunk bejott Ausztralia, persze vannak es lesznek akiknek nem tetszik, vagy nem azt kapjak, amit vartak.
Mindig minden csak rajtunk mulik!

Tunde

Boldog Születésnapot!

Hihetetlen, gyorsan eltelt egy év és Te drága anyukám megint fiatalabb lettél.

Ezzel a dallal kivánok neked Boldog Születésnapot!

Ez a dal 1943-ban volt sláger.

Tünde

16 év együtt

Talán semmi sincs szebb a világon, mint találni egy embert, akinek lelkébe nyugodtan letehetjük szívünk titkait, akiben megbízunk, akinek kedves az arca, elűzi lelkünk bánatát, akinek egyszerű jelenléte elég, hogy vidámak és nagyon boldogok legyünk.
Ernest Hemingway

Kellemes Húsvéti Ünnepeket

Boldog Névnapot Anyu.....

Ezzel a számmal kivánok Boldog Névnapot Anyukámnak és az összes Zsuzsannának a családban.



Tünde

Regi 10 éves

Igen, ez a nap is elérkezett. A Regi ma 10 éves!
Szinte már hagyomány, hogy a családomban mindekinek csinálok egy kis videót.
Most ki másról is szólhatna, mint az én drága kicsi lányomról.



 Tünde

65

Boldog Születésnapot Apu!

Tünde

BOLDOG ÚJÉVET! - HAPPY NEW YEAR!

Boldog új esztendőt kivánunk minden kedves barátunknak !

Tünde, András

2010

No comment

Tünde

Karácsonyi mormota, a technika ördöge és a többiek....

Hozzánk is megérkezett a mikulás. Ha nem is szánkóval de tuti, hogy csónakkal. Annyi eső esett mostanában, hogy nem kizárt itt az újabb özönviz.
Reggel a gyerekek szokásukkal ellentétben korán keltek. Az ajándékokat együtt vettük meg ezért úgy gondolták nem is lesz meglepetés. De mi kicseleztük őket. Tegnap korábban végeztem és elhivtam a télaput egy randira, hogy vegyünk meglepetést is a gyerekeknek. Bent hagytam a kocsiban és csak reggel kapták meg. Nem is számitottak semmi meglepetésre, annyira örültek. Viszont a Regin kifogott a technika ördöge igy András segitett neki kicsomagolni az ajándékokat mert annnnnnyira nehéz volt:)
A fiúk maratoni Harry Potter film nézésbe fogtak, de a negyedik résznél elakadtak és holnapra tették át a film folytatását. Amig ők rekordokat döntögettek az itthoni mozizásban én elszenderültem, mint Csipkerózsika és igy átváltoztam karácsonyi mormotává. Na és mindeközben mit csinált a szőke nő na jó mogyoróbarna? Szétpakolta a játékokat és leült Sims3 játszani.
Most pedig lemegyek és birtokba veszem a konyhát, hogy elkészitsem az ünnepi vacsorát.

Röviden megörökitettem az ajándékok bontogatását.



Tünde

Áldott és Békés Karácsonyt!

Tünde

Feledésbe merült karácsonyok

Kedvenc karácsonyi zeném 

A gyerekek nagyon gyakran kérdezősködnek arrol, hogy milyen volt ez vagy az a gyerekkoromban. Ezzel aztán rendesen karban van tartva a memóriám. Karácsonykor persze mi is lehetne más a téma, mint gyermekkorom karácsonyai.
Persze mindre nem emlékszem, de vannak izek, illatok amik csak ilyenkor karácsonykor jönnek elő.
Emlékszem, mikor kicsi voltam mindig nagy hó volt  karácsonykor.
Nagypapám imádott ajándékozni, mindig odaadta előre az ajándékot, aztán a nagyim mehetett újat venni. Ezért nálunk egész decemberben karácsony volt. A nagypapám mindig 24-én délután elvitt sétálni, addig anyuék feldiszitették a fát. Nagyon szépek voltak a diszek. Voltak szép gyertyatartók, amiket fel lehetett csiptetni a fára, hiszen akkor még nem voltak elektromos égők. Imádtam a csillagszóró illatát ami a narancséval keveredett. Még ma is elfog a nosztalgia. Az egyik karácsonyi séta alkalmával nagyon hideg volt, láttam, hogy voltak házak ahol már fel voltak diszitve a fák. Mondtam a papának, hogy menjünk haza, mert biztos, hogy nálunk is volt a Jézuska. Igy hazafelé vettük az irányt, mondta várjam meg a kapunál majd ő megnézi, hogy ott vannak-e már az ajándékok és a fa. Visszajött, hogy nálunk még nincs semmi. Pontosan nem emlékszem hány kört csináltunk, de azt tudom, hogy jó párszor hazamentünk mert én nagy lázban égtem. Arra sajnos már nem emlékszem, hogy mi volt az ajándék. Évekkel később szóbakerült ez a karácsony és anyumék mondták, hogy mennyire sokáig tartott feldisziteni akkor a fát, mert apu nem tudta behozni a lakásba mert olyan magas volt. Vagy fél métert kellett levágni belőle. Mikor kicsi voltam  nekünk mindig a plafonig ért a fa, persze lehet, hogy csak azért mert én pedig kicsi voltam. Egyik karácsonykor kaptam szines ceruzákat, amiket aztán meg is kostóltam. Persze rosszul is lettem és egy rövid ideig összefonódtam a wc-vel. Anyukám pedig elrohant az orvoshoz aki ott lakott a faluban. Akkora hó volt, hogy még az árkot is betemette. Az orvos mondta anyunak, hogy húzza le az ablakot a kocsiban és figyeljen, nehogy  becsusszanak az árokba. Mondhatom mozgalmas volt az a karácsony.
Van, hogy csak az ajándékok jutnak mára már az eszembe. Például a babakonyha, amivel nagyon szerettem játszani, vagy a pisilős baba amihez kaptam egy mózes kosarat és egy babakádat.  Aputól a mikroszkóp, amivel aztán mindent megvizsgáltam, vagy a kis varrógép.
Nálunk minden karácsonykor fix menű volt, ettől nem volt eltérés. 24-én vacsorára halászlé és rántott hal krumpli salátával. A nagyim csinálta, és mondhatom nagyon finom volt. Bejglit sütőtt, amilyet azóta sem ettem. 25-én aztán már volt minden mert olyankor jöttek át a nagynénémék és az mindig nagy evés-ivás volt.

Emlékszem mekkora  csalódás volt, amikor kiderült, hogy nem a Jézuska hozza az ajándékot. Utána viszont lehetett keresgélni, hogy vajon hova dugták el anyuék a meglepetést. Sokkal izgalmasabb volt maga a keresgélés, mint az ajándék.
Ahogy felnőttem úgy halványultak el az emlékek.

Azokra a karácsonyokra szivesen gondolok vissza, amikor a gyerekek kisebbek voltak. Érdekes, hogy az Andrissal valahogy több emlék jut az eszembe. Az első karácsonyára kapott egy csomó teherautót, de akkor még csak 4 hónapos volt. A második karácsonykor apósom 24-én dolgozott ezért átjött anyosóm és a sógorom és ott is aludtak nálunk. Andris kapott egy akkor macit, mint ő maga. A fa egy kis asztalkán volt, alatta pedig az ajándékok. Andris meglátta a macit és felkiáltott majd odarohant és megpróbálta felkapni de nehéz volt ezért mind a ketten eldőltek.  Sógorom hozott egy kamerát, hogy megörökitse az ajándék bontást. Amit persze, soha sem láttunk külső okok miatt.
Majdnem megfeletkeztem arról a karácsonyról, amikor kiderült, hogy megtötrént a csoda és már hármasban ünnepelük:-)


Nem tudom miért de a Regivel nem maradtak meg úgy az emlékek. Róla valamiért még kisebb kori képek sem készültek olyan mennyiségben, mint az Andrisról. Aztán persze mára ezeket a hiányoságokat pótoltuk, mert most igyekszek minden eseményt megörökiteni.

A Regivel kapcsolatban emlékezetes volt az itt töltött első karácsony. Annyira örült minden apró ajándéknak, hiszen nem sok mindent hoztunk magunkal, igy játékokat sem.  Kapott egy kis péztárgépet, babákat meg pónit. Azt sem tudta, hogy melyiket bontsa ki és mivel játszon. Egy nagyon kicsi fánk volt, amit kaptunk. Ami mára már megnőtt és majdnem  a plafonig ér. Azt hiszem az egy nagyon emlékezetes karácsony volt, mert nem nagyon volt karácsonyi hangulat. Meleg volt és folyt rólunk a viz, fura igy karácsonyozni. Mára már megszoktuk, hogy amig otthon vacognak mi a medence mellett üldögélve ünneplünk. Nem is olyan rossz. Egy dolog hiányzik, az pedig a fenyő és a gyanta illat. De ha erősen koncentrálok előcsalom az agyam egy rejtett zugából és itt érzem ismét az orromban.

 Tünde

András

Ma András nélkül ünnepeljük a születésnapját. Ezért csináltam neki egy rövid videót, ha már nem lehet velünk azért kapjon valami kis ajándékot.

Ime, hogy hogyan változott meg és nőtt fel az aprócska gyermek és lett belőle egy két gyermekes apuka.

Tünde

Évforduló

Szeptember 5-én volt egy éve, hogy megnyitottuk a blogot. Bevallom nem nagyon akartam irni magunkrol, hiszen kit is érdekelhetne a mi életünk. Mindenesetre a több, mint 8000 látogatói szám azt mutatja, hogy vannak akiket érdekel az életünk folyása. Igyekeztem megosztani az örömöt, ami ért bennünket és ritkán a bánatot is. Sok új ismerősünk is lett. Vannak, akikkel még egy szót sem beszéltem személyesen és mégis mennyi kedves szóval illették a mondandómat.
Köszönöm mindenkinek, hogy ellátogat a blogunkra.

Tünde

Regina

Boldog Névnapot az én kicsi-nagy lányomnak!

 Itt ugyan nincs ilyesmi, de amig kisebb a Regi megtartjuk ezt az ünnepet is. Vettünk neki ajándékba egy szintetizátort, mert roppant muzikális. Csellózik, furulyázik és énekel a kórusban. Ki tudja, lehet hogy belőle is lesz egy Australian Idol. Amennyit gyakorol a fürdőszobában:)

A következő videót a szüleim küldték:

Tünde