Showing posts with label Mindennapos. Show all posts
Showing posts with label Mindennapos. Show all posts

17 November 2011

Kozeleg a karacsony

Ismet kozeleg a karacsony es megerkezett a nagy meleg is. Egyik reszrol orulok, mert szeretem a szep napos idot, de azert meg mindig nehez aterezni a nyari idoben a karacsony hangulatat. Alexandra ajanlott nehany praktikat, amit meg is fogok fogadni.

Amig en itt izzadok eletem parja a jo kis hus korhazban piheni ki a faradalmait. No, nem  kell megijedni, csak egy kivizsgalasra ment be. Napjaban tobbszor merik a vernyomasat es vert vesznek tole. Probaljak beallitani a gyogyszereket. Azt mar tudjuk, hogy a magas vernyomasat nem kronikus betegseg okozza, hanem egy enzim tultermelese, ezt probaljak most blokkolni. De holnap mar johet is haza. Mivel a heten volt a szueletse napja, ezt a korhazban unnepeltuk meg. A heten en viszem a gyerekek iskolaba es vigyazok hazra nap kozben. Kicsit furan is hangzik, de negy hazba tortek be az elmult hetekben. A gyerekre meg azert vigyazok ennyire, mert a multkor egy kocsi atment az Andris laban itt a komlexumban. En is megdobbentem, amikor mondta, de igy tortent. Itt volt a baratja, mentek ki labdazni es ahogy setaltak az ut szelen egy kocsi atment a laban, majd lehorzsolta a karjat a tukorrel. Egyszeuen hihetetlen.............
DE azert ert minket orom is, hiszen eladtuk a lakasunkat. Most par ezer dollarral megkonnyebbultunk havonta.
Andris labanak sem lett semmi komoly baja. Azert nagyon sajnaltam szegenyt, mert epp felepult a ujj torese utan, erre most kilapitjak a masik labat:(
Lassan itt az iskolai szunet, aminek a gyerekek (most meg) orulnek. Andrisnak meg 1 het van hatra a sulibol, aztan pihenes! Most nagyon tanul a vizsgakra, jol is megy neki szinte minden, csak Newtonnal nincs joban.

Roviden ennyi tortent mostanaban velunk.

Tunde

22 September 2011

Neha azert kuldunk fustjeleket....................

Elnezest mindenkitol, de leformataltam a gepemet es most meg nem tettem vissza a magyar karaktereket ezert bizony melloznom kell az ekezeteket.

Ez csak egy kis bevezetes volt.
Regen nem irtam, de egyre ritkabban erzek kesztetest, hogy leuljek blogot irni. Talan azert van mert oregszem:) De mi is van velunk? Semmi kulonos, Andras tortet elore a munkahelyen, tanfolyamokra jar kepzi magat, en pedig felmondtam a munkahelyemen. Nem akartam csinalni a hajnali kelest az egesz napos rohanast a hetvegi hivasokat. Andras pedig ezzel maximalisan egyetertett, igy ismet haziasszony lettem. De nagyon untam magam itthon, ezert napkozben elmenetem dolgozni.
A gyerekek is jol vannak, elvezik a szunetet es azt, hogy itt vagyok veluk es nem kell egesz nap egyedul lenniuk.
Andrisban lassan korvonalazodik, hogy mit fog csinalni 12-ik osztaly utan.  Most valasztottak tantargyakat a kovetkezo evre es neki a tanarok ajanlottak a biologiat es a kemiat, mert ezekbol nagyon jo. Persze a tobbibol is szinte kituno eredmenyt ert el, angolbol es matekbol is otost kapott. Ilyen jo eredmenyekkel nem is kerdeses, hogy tovabb akar tanulni. Most ugy tunik, hogy az orvosi egyetemre megy. Mar most keszitik fel oket a suliban a nagybetus eletre. Volt palyavalasztasi nap az iskolaban, ahol egyetemek es szakiskolak mutatkoztak be. Ha valaki elvegzi a tizedik osztalyt, akkor elmehet szakiskolaba (TAFE), hogy ott tanuljon tovabb. Ok lesznek az inas tanoncok. Ezt altalaban azok valasztjak akik nem szeretnek nagyon tanulni, vagy nem eppen a legjobb tanulok. Itt azert mar nagyobb a szabadsag, nem kell naponta iskolaba jarni. De az Andrisban ez fel sem merult, mert valami csoda folytan o nagyon szeret iskolaba jarni es tanulni. Nem volt ez mindig igy, de az utobbi evekben megtaltosodott.
A Regi nem regen volt osztalykirandulason, harom nap ket ejszaka. Nagyon elvezte, szerintem haza sem jott volna. Kenuztak, fara masztak, kirandultak, csomo ugyessegi jatekot jatszottak. Az igazgato is elkiserte oket es a vegen cukorkaval jutalmazta meg a gyerekek mert annyira jok es szofogadoak voltak. Volt az iskolaban irodalmi nap, ahol mindenki a kedvenc konyvebol valaszthatott egy alakot es annak oltozott be. A Regi Aphodite volt a Percy Jackson-bol. Nehany nappal kesobb sport nap volt az iskolaban, a Regiek egy specialis iskolaba mentek, ahol a mozgaskorlatozott gyerekektol kezdve a szellemi fogyatekosig minden fele gyerek volt.  Ide en is elmentem, mint kisero.( Ezert is jo, hogy itthon vagyok, mert ilyen esemenyekre el tudok menni, a Reginek nagyon fontos, hogy ott voltam szurkolni.) A gyerekek nagyon szuperul viselkedtek, semmi negativ megjegyzes nem volt a serult gyerekekre, nagyon segitokeszek voltak es maximalisan bevontak oket a jatekba, pedig nehanyuk halmozottan serult volt. A jatek volt a fontos es, hogy mindenki jol erezze magat. A Regi tanarnojevel megallapitottuk, hogy egy ilyen iskolaba mindenkinek el kene jonnie egy latogatas erejeig, hogy az emberek lassak, hogy valojaban milyen gazdagok is annak ellenere, ha nem is elnek valami jo anyagi korulmenyek kozott. Az egeszseg az egyik legnagyobb kincs.

Tegnap elmentunk bevasarolni, most a szunet alatt sok program van a bevasarlokozpontban gyerekeknek. A  Lego is csinalt egy szinpadot, ahol az uj tarsasjatekukat reklamoztak. A Regi is beallt jatszani es nyert egy tarsasjatekot, mert az volt a fodij. Mar nezegettuk ezt a fajta jatekot korabban, de valamiert akkor nem vettuk meg, igy most mar nem is kell ra kolteni.
Ezek tortentek velunk mostanaban, persze csak a legfontosabbakat emeltem ki.
Majdnem el is felejtettem, hogy hamarosan het eve elunk Ausztarliban. De talan arrol majd egy masik bejegyzesben irok...........................


Tunde

07 July 2011

Mostanában

egyre kevesebb időm jut az irásra. Sok időmet elveszi a munka, amit szeretek. Ma is kaptam egy nagyon kedves commentet a tegnapi vacsoráról és mai reggeliről. Nagyon izlett a Malay csirkés curry és a mexikói reggeli. Nagyon kreativnak kell lennem, mert ezt várják tőlem. Sok új ételt vezettem be, amit eddig hiányoltak. Ezeket az ötleteket pedig úgy honorálják, hogy 20 ezer dollárral többet forgalmazok, mint az előttem lévő managerek. Mindezt úgy, hogy kb. 40 ezerrel kevesebbet költök a hozzávalókra. Annyira eredmenyesnek mondható a munkám, hogy a mi egységünk ún. bemutató egység lesz, tehát ha valakinek meg akarják mutatni, hogy hogyan néz ki egy egység a Compass-nál, akkor azt hozzám hozzák el. Ami nem kevés munkával fog járni, de azért ahogy hallom nem fogok én sem rosszúl kijönni belőle. Hát majd meglátjuk.

Tegnap úgy elfáradtam, hogy ma reggel alig birtam kikelni az ágyból, mintha ólóm húzott volna vissza.  De persze győzőtt a munkás felem és elmentem dolgozni. Errefel megalkottam a mexikói reggelit, amit pillanatok alatt elkapkodtak. Nem kell valami bonyolultra gondolni, de fontos, hogy mutatós legyen. Ha valami jól néz ki, akkor azt pillanatok alatt elkapkodják, még akkor is ha drágább. Tegnap Queensland győzőtt a State of Origin-ben, ezért ma jobban vásároltak. Tudom sok logika nincs benne, de itt Au-ban nagyon oda vannak a sportért és sokat is költenek rá. Ha pedig győz a csapatuk akkor van nagy eszem-iszom.
Na de mi is az a State of Origin? Ez a rögbi liga, Queensland (Maroons) és New South Wales (Blues, azaz kékek) között. Azt nem tudom, hogy déli szomszédainknál mennyire veszik ezt komolyan, de itt nálunk ez egy fontos esemény. Én nem követem, de mivel mindenki most a State of Origin lázban ég, ezért  én is értesülök a hirekről. A jelenlegi állás 2:1, tehát úgy tűnik idén is Queensland nyerte meg a ligát. 2006 óta nem nagyon hagytuk érvényesülni a délieket. De mint már mondtam engem ez nem nagyon hoz lázba. Mostani helyzetemben azt hiszem csak egy jó kiadós alvás tudna felizgatni :-) Arra viszont estig várnom kell, mert ha most elalszok akkor éjszaka álmatlanul forgolódok és még képes leszek elmenni dolgozni. Volt már rá példa, hogy 3:30-kor kezdtem. Hajnalban.

Na,  és mi van Andrással? Hát igen, ő is jól érzi magát a munkahelyén. Egész jól megy neki a tervezés, annak ellenére, hogy korábban nem foglalkozott vele. A kollégája elment szabira, igy most András néz utána az ő munkájának is, igy valóban nem jut ideje unatkozni. Naponta jó ha 2 órát látjuk egymást, de azért napközben váltunk néhány sms-t, vagy hivjuk egymást és még ott vannak a hétvégék is. Nem sok időnk marad az unatkozásra. A gyerekekkel én vagyok még mindig többet, de ez igy van jól. Most kaptak egy wii-t, aminek nagyon örültek. Eddig nem volt ilyan játékuk, most a szünet alatt elfoglalták magukat. Napközben itthon rendet raktak vagy kitakaritottak. Hétvégén meg elmentünk ide-oda. A múlt hétvége a maratoni mozásban telt, megnéztük a Kung fu Pandát és a Mr. Poppers pingvinjeit.
A gyerekek nagyon élvezték, majd kitalálok valamit erre a hétvégére is.

Tömören most ennyi történt velünk, ha lesz időm jelentkezek újra.

Tünde

22 June 2011

Update

Jó régen nem irtam, ennek több oka is volt. Az egyik, hogy elfoglalt vagyok, a masik, hogy nagyon nem volt kedvem irogatni, mert kisse lehangolt voltam. A lehangoltság fő oka, hogy megloptak minket. Hát ilyen is történik errefelé, pedig nem hittem volna.
Rendeltem új debit kártyákat a banktól, amiket a pin kóddal együtt kiloptak a postaládánkból, majd Andrásét aktiválták. "Szerencsére csak" kétszer húzták le a kártyát és volt rajta napi limit. De akkor is, hogy b........................ meg, szóval baromi pipa lettem ismét. Mehettünk a rendőrségre. Azóta a bank visszafizette a pénzt, de azért másik bankhoz mentünk át. A múlt héten egy nő hivott fel, hogy a Microsoft Technical Support-tól hiv és a gépem virusos, menjek azonnal a géphez és menjek valami weblapra. Kérdezem, hogy milyen operációs rendszerről kapták az üzenetet? Mondja nő, hogy XP, akkor jó feleltem mert az a gép nincs is bekapcsolva. Erre csak erősködött, mondtam neki, hogy most nem érek rá, adja meg a számát majd visszahivom. Mikor megadta, felhivtam a Microsoft-ot, hogy mi ez az egész? Kiderült, hogy hoax hivas volt, és már egy csomó embert megröviditettek. Andrásnak a nevére és a cimére jött két levél Kansas City-ből, ami scam levél volt. Azt hiszem eljött az idő a költözésre.
Azért persze jó dolgok is történnek velünk. Nagyon élvezem a munkámat, már egész jól belejöttem. András is jól érzi magát a munkahelyén. A gyerekek jól tanulnak, Andris előléptették, most már leading cadet. A hétvégén volt a kinevezés, volt parádé meg minden. Felfedeztünk két nagyon jó kis éttermet. Az egyikben  megünnepeltük Andris előléptetését.
Röviden ennyi, mert a holnapi ellenőrzésem miatt jár az agyam. Ezt évente egzszer csinálják és nem néz ki jól ha valaki elbukik rajta. Ez velem nem történik meg, mert minden papirmunkám rendben van és az egész hely a plafontól a padlóig csillog. Ma még átrendeztem a hűtőket, hogy minden rendben legyen. Minden becsomagolva, dátumozva a legfontosabb pedig, hogy nincs lejárt kaja. Ha ezen az ellenőrzésen átmegyek, akkor csak update-lni kell papirjaimat, az előző manager ezt elhanyagolta. Igy nem lesz annyi papirmunka felhalmozva, mint most volt.

Tünde

14 May 2011

Én és a kis drágám...........



Imádom ezt a kocsit. Remélem már nem kell sokat várnom rá. Egyre gyakrabban találkozok a társaival az utakon. Tudom, hogy sokat fogyaszt, de nekem akkor is nagy álmom.

Tünde

Csak csodálkozok.....

Régóta készülök megirni ezt a postot, de nem nagyon találtam rá a megfelelő hangnemre.......

Ha nem is élek Magyarországon azért interneten kersztül figyelemmel kisérem, hogy mik a történések. Ehez az is hozzátartozik, hogy elolvasom a bulvárt. Mióta elkezdték a VV4-et ha akartam ha nem minden nap szemem elé került ezzel kapcsolatban legalább 1 cikk. Azóta készülök megirni a bejegyzést, és amint látszik nem kapkodtam el. Vártam, hogy mi fog kisülni.

Persze most a reality show-k világát éljük, ez most a trend. Gondolom sok embernek szimpatikusabb mások életét élni, mint a sajátját. Vagy miközben nézik a dőzsölést nem kell a saját életükkel foglalkozni. Talán egy pszichológus ezt is meg tudná magyarázni.

Az első BB és VV még elment, hiszen új volt, izgalmas volt bekukkantani mások "életébe". Nem igazán volt ez leselkedés, inkább olyasmi mint, amikor elhúzva felejtette valaki a függőnyt és te láthatod, mi történik odabennt. Persze nem voltam megrögzött BB vagy VV fan, de ha bevolt kapcsolva a TV akkor megnéztem. Aztán persze jöttek a folytatatások, amik csak silányabbak voltak. Már a kezdetekor is kirázott a hideg a nevektől, mint BB Évi vagy mit tudom én még, hogy kik. Ezeknek az embereknek nincs normális nevük? Vagy a Big Brothe örökbe fogadta őket? Ez már akkor is nevetséges volt. Ahogy a folytatások következtek úgy sülyedt a minőség is (ha volt elötte valami minőség).
Mostanra eljutottak a bányász béka ülepe alá.  Ezalatt a felhozatalt és a szinvonalat értem. A játékosok kritikán aluliak. Isznak, ami szerintem nem való képernyőre. Talán nézik kiskorúak is.
Alekosz nevű nyertes naphosszat gatyában rohangált. Az agyonplasztikázott nőszemély valami förtelem volt. Azért róla elmondható, hogy jó reklám volt, hogy az ember lánya ne plasztikáztassa agyon magát, mert aztán még ő is igy fog kinézni. Vagy a lengyel származású fiatalember, akiről azok az érdekes képek jelentek meg.  De nem is sorolom................

 Azt szeretném én megtudni, hogy ennek a műsornak van-e valami mondanivalója, ha igen akkor mi az?
Emberek hogyan képesek emelt dijas sms-t küldözgetni, hogy ilyen játékosok továbbra is a képernyőn maradjanak és onnan riogassák tovább a többieket. Persze tudom én, kenyeret és cirkuszt a népnek......

Akkor még nem is beszéltem, Alekosz nő kereső műsoráról........... A pasi egy vicc, ahogy kinéz. Milyen férfi lehet az, akinek igy kell nőt keresnie? Ez nem megalázó? Ez az egész egy bohockódás, de a bohocókat az ember a cirkuszban nézi meg, és annak van szinvonala ellenbe ezzel. A média pedig folyamatosan termeli az 5 perces celebek, ezzel is példát mutatva a fiataloknak, hogy igy is lehet pénzt keresni (és nem is keveset). De közben ki dolgozik? A szüleimtől hallom, hogy milyen sok nyugdijas van Magyrországon. A neten olvasom, hogy milyen magas a szakemberek és diplomások elvándorlása más országokba. Akkor honnan van pénz az ilyen MŰsorok életben tartására? Nem hiszem,  hogy Bözsi néni a kis nyugdijából küldözget emelt dijas sms-t, hiszen szinte ennivalóra sincs pénze.

Ennyire nincs Magyarországon téma a médiában? Vagy mondjuk a világban?  Miért kell az embereket ennyire beszűkiteni? Mindenkinek van választása, nem kell nézni stb.stb. De ez folyik már mindenből sajnos.
Talán ha nem vágták volna mindn nap a képembe, fel sem tünt volna ez az egész és nem irok róla.



A szomorú ebben az, hogy azok akik benne voltak a játékban kaptak 5 perc hirnevet és ha nem vigyáznak akkor úgy járnak, mint a fent emlitett BB Évi. A média a 6-dik percben leveszi róluk a kezét, és hagyja eltünni őket a sülyesztőbe. Kifacsarva és lelkileg kifosztva. Engem ez szomorit el leginkább. A pénz (sok-sok pénz) miatt ennyire megaláznak embereket, és emberek ennyire megalázkodnak az esetleges nyerési lehetőség reményében? Hova süllyedt a világ? Milyen szülői hátérrel rendelkeznek azok az emberek, akik részt vesznek ilyen MŰsorban? A media termeszetesen azt is megszellőztette, hogy a "játékosok" milyen múlttal rendekeztek. Hogyan lehet egy apa büszke a lányára, aki a földön fetreng mert megnyert egy párbajt? 

Ezt én nem értem:-(



Én azért igyekszem minnél több időt tölteni a gyerekekkel, hogy lelkileg ne sérüljenek. Ne őrölje fel őket ez a rohanó világ. Mindenki hajtja a pénzt, közben az élet elmegy mellettük. Nagyon irigylem (a szó pozitiv értelmében) azokat, akik megtehetik, hogy otthon maradjanak a gyerekükkel és nem kell dolgozni menniük. Van idejük gondoskodni a gyerekeikről és megfelelő hátteret biztositani számukra. Sajnos mi még nem tartunk ott, de a munka megválasztásában azért figyelembe vettem, hogy milyen az idő besztás. Ezt én is megtehettem. Igy, én hozom őket haza az iskolából  és szabadok a hétvégék. Ez is több, mint korábban volt.



Annak örülnék a legjobban, ha holnaptól eltörölnék a pénz fogalmát.  Kiváncsi lennék hogyan reagálnának rá az emberek? Ezzel a gondolattal már eljátszadoztam korábban is. Biztos feje tetejére állna világ..........
De hiszen már most is ott van.............. 





Tünde

11 May 2011

Még élünk......

Sajna mostanában nagyon keves az időm irni a blogot, a többiek meg nem nagyon irogatnak:-(

Mindenki jól van, András a múlt héten szinte minden nap későn jött haza  mert be kellett fejezni végre a projektet, amin dolgozott. A gyerekek jól vannak, a Regi nagybőgőzni fog, mert a csellóról lemaradt. Andris már azt tervezi, hogy mit fog csinálni a 12 év utáni szabad évben mielött elkezdi az egyetemet. Én pedig már szinte a munka hőse vagyok, annyi időt töltök bennt.

A kis kocsi szuper, én nagyon szeretem.

A hétvégéket mozizással töltjük, mióta tagja vagyok RACQ-nak ( itteni autó klub) azóta nagyon olcsón veszem a mozi jegyeket. Megnéztünk egy csomó jó filmet. Nekem nagyon tetszett a Rio, Arthur, Forráskód a leg leg kedvenc pedig Kellékfeleség (ezt háromszor néztem meg).

Majd próbálok időt szakitani az irásra is.

Tünde

30 April 2011

Kaptam egy kocsit

A reptér tőlünk 35 Km-re van (kocsival), András reggelente elvitt dolgozni, hogy utána ő is 6-kor kezdjen annak ellenére, hogy 8:30-tól szól a munkaideje. Volt egy másink kocsink is, de mivel nem használtuk lejárt a regsztrációja, hogy újra regisztráljuk kérnek egy ún. Road Safety Certificate-t ami a magyrországi vizsgának felel meg. Nagyon sokban lett volna a javitás ezért eladtuk úgy a kocsit ahogy volt. Ezért nekem kellett egy másik kocsi, amivel majd eljárok dolgozni, mivel András használja a Sonatat. Amig meg nem lett a kocsi, András hősiesen hajnalban kelt, hogy elvigyen dolgozni délután pedig miután összeszedtem a a gyerekeket felvett minket, hogy együtt jöjjünk haza. De ennek most már vége, kaptam, egy kis KIA Rio-t. Andrásnak ugyan nem nagyon tetszik, de nekem pont megfelel. Biztonságos, nem fogyaszt sokat egy hátránya van, hogy nem olyan nagy, mint a Sonata és az Andris nem tudja a kartámlára felrakni a karját (mert nincs is kartámla). Mivel rövidebb, mint a másik kocsi ezért a Reginek kevesebb hely jut hátul, de könnyebb vele a parkolás.

András pedig megkapja tőlem a legjobb férjnek járó igazolást:-)



Tünde

22 April 2011

Most......

van egy kis időm, ezért leirom, hogy mi történt velem-velünk mostanában.

A reggel szép ködös és persze a család még alszik. Hát igen itt is van köd, olyan igazi hazai őszies reggel van, pedig ma van Nagypéntek. Ma zárva van minden ezért én sem dolgozok. András jár a legjobban mert neki 5 nap lesz szabad.
Hát igen, egy hete dolgozok az új cégnél. Az első két nap a tréning jegyében telt. Megtanulni nem, de meglátni valamicskét a cég műkődéséből talán lehtett. Minden ON- illetve- OFF LINE rendszerben műkődik. Nincs papir alapú rendszer, minden (a rendelésektől kezdve a munkaórák összesitésén át a számlák jóváhagyásáig) kizárólag a cég saját belső rendszerén keresztül működik. Kicsit ijesztő volt igy elsőre, de azért megtanulható. Mindenre van jeslzó, még nem sikerült megjegyeznem az összeset. Egy előnye (vagy hátránya?) van ennek a rendszernek, hogy otthonról is tudok dolgozni. Nem kell órákat bent töltenem, hogy megcsináljam a papir munkát. Nagyon sok mindenre oda kell figyelni, ami igy elsőre nem tűnik egyszerűnek. Majd idővel.

Hétfőn kezdtem dolgozni a reptéren. Naponta hét lakat alatt vagyok őrizve. Két nap után kaptam kártyát, amivel az ajtókat   és a kapukat  tudom műkődtettni. Mindenhol kamera, de a biztonságiak rendesek. Rengeteg papirt kell kitöltenem, és 10 évre visszamenőleg ellenőriznek ezért kérik a magyar erkölcsimet is. Ami nem olyan egyszerű, most néztem utána a neten. Az ausztrált már megkaptam, épp tegnap jött meg a postával. Havonta van manager meeting, annyiból jó, hogy nem kell korán kelnem. A főnököm nagyon rendes, ez azért fontos. Viszont a Teritory Manager nem szimpi, persze lehet, hogy majd később megváltozik a véleményem (már történt velem ilyen).
A kollégák igy elsőre kedvesnek tűnnek, de még csak pár napot dolgoztunk együtt. Mindenesetre nem olyan a légkör, mint egy étteremben. Ami azért kissé üditőleg hat rám. A vendégek rendesek, a jó kávé a legfontosabb a  számukra és, hogy finomak legyenek az ételek, a többi nem számit. Mindenki mosolyog mindenkire, délutánra már néha fáj az arcom. De ez még mindig jobb, mintha mindenki útálatos lenne.
Sok mindenen kell változtatni, azt már látom, de vannak ötleteim. A főnökömet csak az eredmények érdeklik, a megvalósitás módja nem. Tehát szabad kezet kaptam, a lényeg minden legyen szabályos (mert arra itt nagyon adnak).
Ami érdekes volt, hogy egy példát mondjak. Ha betegnek érzed magad, nem mehetsz dolgozni. El kell menni az orvoshoz  ahol majd megmondják, hogy mikor mehetsz vissza a munkába. Ha megvágod magad, jelenteni kell. Minden balesetet regisztrálnak. Ha nem tudsz dolgozni menni mert beteg vagy, nem útálnak ki. A hiányzó munkaerőt cégen belül pótólják, vannak alkalmi munkásai cégnek, akiket ilyen esetben kiküldenek. Tegnap az egyik ember beteget jelentett, irtunk egy levelet a központba, hogy kell valaki a helyére (erre van egy külön nyomtatvány). Pont ott volt a főnököm nálunk, amikor szóltak neki, hogy nem találnak senkit. Hallottam, amikor mondta, hogy akkor is keritsenek valakit, ha kell szóljanak ügynökségnek. Persze lett is ember, ha nem is akkor, mikor kellett, de megoldottunk mindent.

András rendületlenül tervezi az állomást az egyik bányának, és nagyon élvezi.

A gyerkek most szüneten vannak. Amit nagy részben alvással töltenek. Az Andris elment egyedül a moziba, a Regit meg a barátnője anyukája elvitte piknikezni és  a múzeumba is elmentek. Sajna hétközben nekünk nincs időnk ilyesmire, de majd a hétvégéken............ (mivel szombat és vasárnap nem dolgozok).

Andris megkaptam a negyedéves bizonyitványát, egy közepes volt benne, de a többi mind jó vagy kitünő.
Nagyon iparkodik a tanulásban.

Dióhéjban ennyi, vagyis csak ennyi jutott most az eszembe:-)

Tünde

08 April 2011

Állás keresés

Biztos többen is leirták már elöttem, hogy itt hogyan is szoktak az emberek állást keresni. Nekem ez szokatlan volt a magyarországi viszonyokhoz képest, de gondolom az idő ott is változott. Talán 12 éve is volt, hogy utoljára kerestem állást Magyrországon. Ezért nézzetek el nekem, ha nem vagyok naprakész.

Én feliretkoztam a seek.com au lapon, ahonnan nekem naponta elküldik a vendéglátós állásokat. Ebből szoktam szemezgetni, elovasom a munkaköri leirást aztán döntök. Ilyenkor lehet jelentkezni online, elküldve egy önéletrajzot és egy un. kisérő levél (cover letter). Ezeket érdemes nagyon jól megirni, mert ezt olvassák el először és ha nem tetszik akkor már megy is a szemétbe. De lehet jelentkezni telefonon vagy emailben is. Vannak nagyobb cégek akiknek van saját honlapjuk és a seek rögtön oda irányit át. Én nagyon utállom ezeket, mert vannak elég bonyolultak is, de lényegében azokra a kérdéskre kell válaszolni, amiket már különben az önéletrajzodban is leirtál. Ha elküldted a jelenkezésed akkor jön a várakozás. Vannak cégek,akik megköszönik, hogy időt szántál a jelentkezésre de baromi sokan jelentkeztek arra a munkára és valaki mást vettek fel, akinek hatalmas gyakorlata van, általában több, mint neked. Aztán vannak cégek, akik szóra sem méltatnak, esetleg kis szerencsével hónapok múlva küldenek egy rövid emailt, hogy mást vettek fel a munkára, de megtartják a te önéletrajzodat, hátha lesz valami meló, amire te is alkalmas leszel. Vannak, akik nem is jelenkeznek többet.
 DE, ha egy olyan levelt kapsz, hogy a jelentekezésed továbbitották a "megfelelő személynek", akkor már van remény. Ha fel is hiv a "megfelelő személy", akkor már egész jók az esélyeid. Akkor már csak rajtad múllik, hogy mennyire tudod "eladni" magad. Ilyenkor azt is eldöntik, hogy behivnak-e interjúra vagy sem. Az interjún nagyon fontos a megjelenés és a viselkedés. Ha lehet, ne késs el és vegyél fel valami normális ruhát ami azért nem nagyon tér el az egyiniségedtől. Vannak szakmák, mint például az enyém, ahol behivnak egy kis gyakorlatra. Ez legálisan 4 óra lehet és nem fizetnek érte. Itt megnézik, hogy mit tudsz, hogyan bánsz a különböző eszközökkel. Sajnos vannak helyek, ahol ingyen akarnak dolgoztatni. Velem egyszer játszották ezt el, még nagyon az elején.
 Én nem megyek el ilyen gyakorlatokra, ha igen, akkor kikötöm, hogy egy óránál többet nem vagyok hajlandó dolgozni. Ha annyi idő alatt nem derül ki, hogy alkalmas vagyok-e akkor feleslegesen raboljuk egymás idejét. Akinek ez nem tetszik annál én nem is akarok dolgozni. Az én szakmai gyakorlatomal azt megtehetem, hogy kikötések csinálok, a kezdőknek nem ennyire könnyű a helyzetük.

Ahhoz a céghez ( I Compass Group) ahova most felvettek én már többször is jelentkeztem, tehát remény az mindig van, nem kell az első elutasitás után feladni. A múltkor behivtak interjúra egy másik beosztásra, de akkor mondtam a beszélgetés alatt, hogy reggel láttam egy másik poziciót,  amire majd otthonról jelentkezni fogok. Ez volt szerdán, csütörtökön hivtak, hogy szeretnének velem találkozni hétfőn, mert az a HR-os, akivel szerdán beszéltem emlitette, hogy engem érdekel a másik munka és Ő ajánlott engem erre az állásra. Hétfőn megvolt az interjú, ami jól sikerült, akkor már éreztem, hogy enyém az állás. Kedden el kellett mennem egy iskolának a konyhájára, hogy csináljak valami kaját. De ott alig volt alapanyag, tehát valóban nagyon kreatinvak kellett lennem. Azt kérték, hogy csináljak egy csirke ételt, egy tészta ételt, szendvicset, wrap-ot (torilla lapból készült szendvics féle) valamint három féle tapas-t ( úgynevezett falatkákat). A limitált alapanyagokból csináltam Bolognait (fűszerek és bor nélkül) penne tésztával, mézes-mustáros csirkét, sonkás-sajtos panninit, salátás-sajtos wrap-ot, füstölt lazacos és tejfölös krémet, amit uborkába töltöttem valamint találtam fűszeres tésztából készült kis pohárkákat , amiket megtöltöttem a krémmel. Piritottam kis zsemle szeleteket azoknak a tetejére pedig főtt csirkemellet raktam (valami gusztustalan) majonézzel bevonva. Saját vélemény, hogy a csirkemelles szendvicsek és a Bolognai valami förtelem lett.  Ez volt az a két étel, amit külön kérésre csináltam. Külön elmondták, hogy érthető, hogy nincs minden alapanyag a konyhán és a minőség nem az én hibám. A majonéz valami borzalom volt, úgy nézett ki mint a sűritett tej, amibe beleborult az ecet. Brrrrrrrrrrrrrrrrrrrr. De tojás és citrom hiányában még esélyem sem volt arra, hogy magam összeüssek egy ehető változatot. Ezeknek a hibáknak az elleneré nagyon meg voltak velem elégedve. Csak halkan jegyzem meg, hogy hogyan főzhetnek ott a szakácsok ha azok a pocsék kaják is izlettek nekik??? Azt mondták, hogy biztosan keresni fognak, mert nagyon tuti volt minden és rögtön el is küldik a véleményt rólam a regionális managernek. Szerdán délután fel is hivtak, hogy megmutatnák a helyet, hogy hol kéne dolgozni, aztán utána döntünk. Mármint ők és én. Tehát csütörtökön is elmentem, immáron negyedszerre az irodába és kimentünk megnézni a reptéren a kávázót-kantint (vagy minek is nevezzem).
Elmondtak mindent, bemutattak az ott dolgozóknak majd a területi manager kérdően nézett rám. A többit pedig már leirtam korábban.
Jövő héten csütörtökön kezdek, de akkor még csak tréningekre fogok menni valamint még  pénteken is. A cég nemzetközi  és 360,000 alkalmazottja van az egész világon. Szerintem egész jól fogom ott érezni magam. Egész más helyen fogok dolgozni, mint eddig. Ez azért nem az  a megszokott étterem-kávézó, és másképp is kell majd főzni. A cégnek van külön dietetikusa, hogy ki tudjam kérni a tanácsát, ha valamit változtatni akarok és tudni akarom az ételekben lévő tápanyagok összetételét. Tehát ők megadnak minden segitséget, nekem pedig hoznom kell a jó minőséget.


Tünde

07 April 2011

Iránytű......

ez lenne a pontos magyar forditása a cég nevének ahol a jövőhéten kezdek. Ez egy nemzetközi cég, én a reptéren fogok dolgozni, ott ahol a legirányitók vannak. A toronyban van egy kávézó annak leszek a chef managere. Szigorú biztonsági szabályok vannak, nem mehet be akárki, csak akinek van belépőkártyája. Nekem kicsit olyan volt, mintha börtönben lennék, mindenhol keritések és biztonsági őrök. De odabenn minden nagyon tip-top, nekem nagyon tetszik. A felvételi procedúra nagyon lassú és nehézkes volt, eddig négyszer hivtak be. Kedden egy iskolába kellett elmennem, hogy a konyhán található alapanyagokból főzzek valamait. Tudni kell, hogy az iskolában most szünet van és ezért nincsenek diákok sem, ergo a konyha szinte üres volt és persze a hűtők is. Imporivizáltam, aminek nagy lett a sikere.

Lassan megyek a gyerekekért, de majd később irok bővebben is.

Tünde

29 March 2011

Vannak akik......

azért nem irnak rendszeresen a blogjukra mert nem sok érdekes és megosztásra érdemes dolog történik velük, és vannak akik azért nem irnak mert elfoglaltak és minden fennmaradó időt a családdal akarnak tölteni. (Persze azért most nagy állatlánosságban beszélek).   Nálam inkább a második áll fent némi lustasággal megfűszerezve.

András nagyon jól érzi magát az új helyén. Végülis hamarabb kellett kezdenie, mint március 28. Sok munkája van a cégnek, most épp egy bánya állomásnak a projektjén dolgozik.
A gyerekek szuperül tanulnak, Andris folyamatosan remekel a suliban. Nem csak a hétköznapok de a hétvégék is rohanásban telnek. András visszament aikidozni, és persze a gyerekek is mentek vele. (Már nem sok hiányzik neki a fekete övhöz). Ezért szombaton délután enyém a lakás, amit jó kis takaritással töltök. Vasárnap Andris elment a Royal Australian Air Force 90-dik születésnapjára, volt menetlés meg koszorúzás (Andris adta át a virágot) András pedig elkisérte. Én korán reggel bevittem őket a Citybe, utána a Regivel elmentünk templomba. Nem messze tőlünk van egy kedves kis templom, ahova vasárnaponkén eljárunk.
Csak mellékesen jegyzem meg, hogy  ki kellett mennem a mellékhelységbe a templomban. Nagyon meg voltam döbbenve, hogy ott egy széket és pelenkázót is találtam. A pelenkázó alatt pedig minden ami kellhet, pelenka, törlőkendő és hintőpor. Mivel eddig nem jártunk itt ilyen helyre ezért nem tudtam, hogy a templom fel van szerelkezve ilyen esetekre. Amúgy nagyon sokan jönnek gyerekekkel, minden féle korúak, akiknek a mise alatt külön teremben oktatást tartanak. Ez is kellemes meglepetés volt számomra.
Andrásék nagyon későn végezrek a Cityben, majdnem kettő volt mire visszaértek, (mivel a kadétokat elvitték ebédelni is). Szóval nem mondhatom, hogy unatkozunk hétvégeken.
Közben készülök a beszédre és próbálok anyagot gyűjteni hozzá.
Ma kértem információt egy iskolától. Kacérkodok egy dietetikus oktatással.  Most ennek is próbálok utána járni, hogy mégis mennyibe kerülhetne. A téma érdekel és szeretnék etéren kicsit tovább lépni.

Tünde

17 March 2011

Kibővült a család......

A mai napon négy új kis jövevénnyel bővült a család :-)





A képeken nem látszanak túl jól, de négy aranyhal van az akváriumban. Kettő olyan igazi aranyhal, egy fekete és egy pöttyös.

Csak úgy mellékesen jegyzem meg, hogy András kapott egy új állást. Március 28-tól tervezni fog egy nagyobb cégnél. Juhhhhhhhhhhhhéééé!!!


Tünde

27 February 2011

Leg, leg, leg..............

Gondolom ez szinte mindenhol igy van, de mi anyukák vagyunk a legügyesebbek a legjobbak és még sorolhatnám, hogy miben vagyunk legek:-)

Nekem a gyerekek mindig mondják, hogy "Anya, te vagy a legjobb szakács.", ilyenkor tuti, hogy valami olyat csináltam, ami nagyon a fogukra való. Máskor pedig, "Anya, te vagy a legjobb orvos", ezt akkor mondják, amikor egy betegség után kezdenek jobban lenni. A gondos ápolás és a hathatós házi praktikák meghozzák a gyors eredményt. Ha valami játékot vagy filmet töltök le nekik, vagy valmit megengedek, amit már régen meg akarnak csinálni akkor pedig én vagyok a legjobb anya a világon.
Most viszont bővült, hogy miben vagyok LEG.
Most már én vagyok a legjobb fodrász is:-) De kezdem az elején........
A Reginek gyakran csomós a haja. Keféljük, fésüljük de ettől még kócos marad. Szegénykém sokszor sir, amikor próbálom kifésüni a haját, több-kevesebb sikerrel. Most egy új dolgot próbálunk ki, elhagyjuk a sampont, ami tele van vegyszerrel. Na, itt jöhet a kérdés, hogy akkor mit használunk helyette. Tegnap volt az első alkalom, hogy szódabikarbónával és almaecettel mostuk meg a haját. Egy blogon olvastam ezt az eljárást és gondoltam ártani nem árthat. Kamilla teát is főztem és végül azzal is leöblitettem.
De a lényeg, hogy mivel is érdemeltem ki a legjobb fodrász cimet, nos igen .....................levágtam a Regi haját.
Ez volt az első hajvágásom, a Reginek tetszik én pedig kaptam egy újabb leg cimet.



Amikor ezekkel az  apró megjegyzésekkel illetnek a gyerekeim olyan boldogság fog el. Többet ér ez minden köszönetnél. Nagyon jól esik, amikor ragyogó szemekkel átölelnek és azt mondják "Anya te vagy a legjobb.......". Ugye igazam van kedves anyukák?!

Tünde

A kacsa és a lányka.....

Ez nem valami mese kezdete.
A házunk mögött van egy kis tó, nagyon meghitt a gyerekek szivesen játszanak arra, mert olyan kis szép hely. Van egy kacsa is a tóban. Szegényt valami próbálta elkapni korábban és megsérült. Ezért most kezd kinőni a toll a fején és a nyakán. A kis drága nagyon szelid, egész közel jön az emberhez.
Esténként lejárunk a tóhóz etetni a kacsát. A Regi nagyon lelkes, ő minden állatot nagyon szeret. A ló mostanában a kedvence. Reggelente mindig megcsodálja az egyik egyik közeli ház kertjében legelésző lovakat.
Mivel nincs állatunk, ezért most a kacsa etetése teszi teljessé az estéit.



Tünde

14 February 2011

Elveszve

Szombaton bementünk a bevásárlóközpontba, hogy Andrásnak vegyünk egy új nyakpárnát. A régiben már összeállt a tömés, ha jól emlékszem vagy 6 éve vettem az Ikeában. Talán ez is az oka, hogy mostanában nem alszik valami jól.
Minden hétvégén rengeteg ember indul útra, hogy nézelődjön és vásároljon, ezért szombatonként vannak a legtöbben. A Big W-ben bemondták a hangosbeszélőben, hogy keresnek egy kisfiút, aki elveszett. Mivel nem találtunk párnát gyorsan ki is jöttünk, ezért nem tudom, hogy mi lett a fejlemény. Utána bementünk egy másik boltba is, ott arra lettem figyelmes, hogy egy kisfiú bömbölve keresi az anyukáját. Még mondtam is az Andrásnak, hogy talán segiteni kéne, amikor egy idősebb nő felkarolta szegény fiúcskát és odavitte az eladókhoz. Aztán egy másik idősebb nő átment vele egy másik boltba, hogy ott is keressék az anyját.
Valahogy nagyon furcsállottam, hogy egy eladó sem ment oda a gyerekhez korábban hogy megkérdezze, hogy miért is sir. Pedig több dolgozó is megnézte, és elment a kisfiú mellett. Miért egy vevőnek kell segiteni???? Na, ezt nem értem.
A másik ami nagyon megdöbbentett, hogy később láttuk ismét a kisfiút a meglelt anyával. A nő nem is figyelt a gyerekére, csak nézelődött itt és ott. Szegény gyerek meg loholt utána. Nem is fogta a gyerek kezét, hanem méterekkel előtte nézelődött. Igy nem is csodálom, hogy lépten-nyomon elhagyja a gyereket. Nem akarok én senkit sem bántani, de nem tudom hogy ez a szülői magatartás milyen nevelési módszer része. Annyira sajnáltam a kisfiút, mert olyan nagyon kétségbe volt esve.

Én a mai napig fogom a Regi kezét, főleg tömegben. A Regi sajnos szeret lemaradni és elnézelődni, de én mindig rajta tartom a szemem.

Tünde

13 February 2011

Piacolás

Szombatonként Rocklea-ban van piac. Régen szinte minden szombaton jártunk, annak ellenélre, hogy mindig eltévedtünk. De ez teljesen normális nálunk. Aztán leszoktunk a piacra járásról, mert én szombaton dolgoztam és nem volt idő kijárogatni. Pár hete megint eszembe jutott, hogy jó lenne kimenni ismét Rocklea-ba a piacra. Pont akkor nyitották meg újra az árviz után. Csodálatos módon még el sem tévedtünk. A Regi is jött velünk, mert szereti a piacokat. Eumandi-ban nagyon élvezte, azt se tudta, hogy mit nézzen meg vagy kostóljon meg. Az árusok kirakják a portékájukat és kostóltatnak, nem lehet úgy elmenni mellettük, hogy csak egy kicsit ne tukmáljanak rád. Persze mindezt nagyon barátságosan csinálják. Olyan kellemes atmoszférája van a piacoknak. Engem Eumandi-ban pont az fogott meg, hogy annyira eredeti volt, annyira ausztrál. Emlékszem az egyik helyen árultak hordóból gyömbér sört, amit én nagyon szeretek. A bolti az nem annyira jó, mert tele van cukorral. Na de, amit ott ittam az fantasztikus volt. Hideg, kellemes gyömbéres iz és nem volt az a sziruposan édes. Persze rögtön vettünk belőle mert annyira jól esett a nagy melegben. Szóval imádok piacra járni és a Regi pedig lelkes követőm.
A múltkor Rocklea-ban találtunk egy árust, aki mustot árult. De nem azt a zavaros valamit, amit én nem szeretek. Ez már le volt tisztitva, 2 literes üvegbe volt palackozva. Teljesen egészséges, hozzáadott cukortól és más szemetektől mentes mustot vettünk. El is fogyott pillanatok alatt, még szinte lehűlni sem volt ideje. Tegnap megint vettünk, de most más fajtát próbáltunk ki és ami engem kicsit megdöbbentett, hogy az árus két hét távlatából emlékezett ránk.
Sikerült vennem sok finom zödséget és gyümölcsöt, és persze nagyon különös fűszereket is. Az egyiket majd ma ki is próbálom.
Most pedig elérkeztem a lényeghez. Nagyon rég nem vásárolunk se szalámit se más felvágotatt a hozzáadott tartósitószer és más szemét miatt. De erről már sokszor és sokat irtam. Találtunk egy hentest a piacon, aki semmilyen tartósitót és szinezéket sem használ a szalámiknál. Ergo, csak hús és fűszerek vannak a áruiban, tartósitásra sót és füstőlést használ. Az apukája pedig magyar:-) Vettünk elég sok mindent, András végre evett egy jó kis kenyér szalonnát (kenyér nélkül), paradicsommal és friss hagymával. A szalámi nagyon finom volt, kellemesen csipős és még a Reginek is nagyon izlett. Olyan kedves volt az árus, hogy még két szál szalámit is oda csomagolt, hogy azt feltétlenül kostóljuk meg, mert az nagyon finom.
Egy német hentesnél vettünk Debrecenit és német sütnivaló kolbászt, azokban sincs tartósitó valamint vettem egy igen csipős kolbászt, ami engem a Gyulaira emlékeztet. Mikor kicsi voltam, anyukám gyakran vett Gyulait és mindig a szárazabbat választotta, na ez a kolbász is olyasmi de kivülről őrőlt chili paprikába van forgatva.



Igaz az ebéd fél kettőkor volt de én még vacsoránál sem voltam éhes, pedig nem ettem sokat.

A Regi persze kapott igazi magyar fánkot is, a lángos árát (7 dollár) én egy kicsit soknak tartottam.
Ma kipróbálom a Török kenyeret a gyerekeknek, holnap tudnak elvinni belőle az iskolába.

Tünde

30 January 2011

A családom

Mikor kicsi voltam a nagymamám sokat mesélt arról, hogy bizony a mi ereinkben nemesi vér is csörgedezik.
Mindenk kislány nagy élvezettel hallgatja, a hercegnős meséket, én sem voltam ezzele másképp. A nagymamám pedig csak mesélt és mesélt. Ahogy szépen felnőttem a mesék elhalványultak, de az éredeklődés azután, hogy honnan is származok az megmaradt.
Mikor Andrissal voltam terhes elmentem a székesfehérvári levéltárba egy kicsit kutatni. Pont abban az időben olvasott a nagymamám egy könyvet a magyar nemesi családokról és abban megtalálta az ő felmenőit. Ez adta a késztetést, hogy elmenjek a levéltárba. András több napos tanfolyamon vett részt valahol az ország másik felében én pedig egydül voltam otthon. Pont Székesfehérváron laktunk, ezért megragadtam az alkalmat és beültem a levétárba. Akkor derült ki, hogy a mese valóra vált. A nagymamám dédnagymamájénak a neve Labady Julianna volt és nemesi származású, a szülei birtoka volt Kisláng és Nagyláng. Amit tisztázatlan okok miatt elvesztettek. A nagymamám elmondása szerint valami pap forgatta őket ki a vagyonukból, mert a család nagyon vallásos volt. De én erre semmi nyomot nem találtam.

Anyai ágon a rokonokkal nem nagyon tartottuk a kapcsolatot. A nagymamámnak volt két testvére, csak öccsével voltunk kapcsolatban, de az sem volt valami szoros. Tudom, hogy volt a mamának egy báttya is de vele soha nem találkoztam. A nagypapámnak csak egy egyik öccsét ismertem. Azokkal a rokonokkal sem volt valami szoros a kapcsolat.
Már itt éltünk Ausztráliában, amikor elkezdtem csinálni egy családfát. Nem akartam, hogy a gyerekeim úgy nőjenek fel, hogy azt sem tudjak, hogy honnan származnak. Tudtam, hogy a nagymamámnak mi volt a lánykori neve és igy tudtam meg, hogy az a vezetéknév nagyon ritka. Akik azt a nevet viselik, azok mind egy családból származnak. Az internetnek és pesze anyukám másodunokatestvérének köszönhetően a facebookon megtaláltam a rokonaimat.
Anyukám unokatestvérét találtam meg, aki egy roppant kedves hölgy. Nagyon sok információval szolgált a többi rokonról.
Azt eddig is tudtam, hogy élnek rokonok Amerikában, mert erről a nagymamám mesélt. Egyszer az egyik unokatestvére meg is láttogatta őt, de én annyira kicsi voltam akkor, hogy nem is emlékszem rá. De azt nem gondoltam volna, hogy ilyen sokan élnek külföldön.
 Kiderült, hogy hires tudós és sportoló is voltak a családunkban. Az egyikük Misángyi Vilmos gépészmérnök és műegyetemi tanár valamint a Műegytem rektora, nagyon sok tanulmánya és munkája jelent meg a szaksajtóban, őt megtaláltam Tudósnaptárban. A másik hiresség neve Misángyi Ottó, aki tanár és edző volt valamint a Testnevelesi Főiskola igazgatója. Ő volt az I. Világ Háború utan a FTC atlétáinak vezetője,valamint atlétikát tanitott a főskolán. 1945-ben Svájcban telepedett le ahol atléta edző és előadó volt. Mint atlétikai versenybíró részt vett a VIII., párizsi, a IX., amszterdami, a X., Los Angeles-i és a XI., berlini nyári olimpián.
Nem is gondoltam volna, hogy ilyen neves emberekkel vagyok rokonságba.

Most, hogy megtaláltam a rokonaimat még érdekesebb lesz tovább kutatni és kicsit visszamenni az időben. A családfa pedig szépen tovább növekszik.

Tünde

29 January 2011

Kicsit eltüntem.......

de nem voltam irós hangulatomban. Szerencsére jó meleg van, ezért sokat kimegyünk a gyerekkel a medencébe. A héten elkezdődött az iskola, mind a ketten nagyon várták. Sajnos a sok eső miatt nem úgy sikerült a szünet, mint terveztük. Andrással megbeszéltük, hogy hamarosan elmegyünk egy pár napos kirándulásra. Amikor Noosaban voltunk mindannyian nagyon élveztük. Elkezdtük nézegetni a prospektusokat, mindenképp olyan helyre akarunk menni, ahol valóban fel lehet töltődni és nyugalom van. Nekem nagyon tetszik Sunshine Coast, szóval nem kizárt, hogy ismét arra vesszük az irányt.

Ma estére egy kis itthoni mozizást terveztünk a gyerekekkel. Annyira kellemesek az ilyen esték.
Délutánt a medencénél töltöttük, aztán vacsora és beszélgetés a kertben, majd egy kellemes kis mozizás. Nem is kell ennél több egy ilyen szép napon.

Tünde

21 January 2011

Miért?

Az utóbbi napokban néhány vihar tarkitotta a napsütést. Ma is 11 körül hirtelen jött egy kis eső, amit erős szél kisért. Nem volt szinte senki a kávézóban csak két nő. Rendeltek két pohár fehér bort, amikor Liz kivitte nekik, akkor összekoccintották a pohataikat. Nekem meg bevillant, hogy valójában fogalmam sincs, hogy miért koccintunk. A gyerekek szoktak ilyesmiket kérdezni tőlem, hogy miért csináljuk ezt vagy azt. Ez is pont olyasmi. Csinálok valamit, mert mindig ezt láttam, igy szoktam meg. De, hogy miért azt valójában nem tudom. Mikor hazajöttem, megnéztem a neten ezt a koccintás témát és kiderült, hogy ennek a szokásnak több magyarázata is van. Magyarországon a koccintással tettek pontot egy megállapodás vagy szerződés végére. Vagyis megitták az áldomást. Tehát nálunk magyaroknál eredetileg a koccintás egy hivatalos ügy lezárását jelentette. Azok, akik a jogi tárgyalás során mint szemben álló felek szerepelnek, poharukat összekoccintva kifejezésre juttatják, hogy egyezségük testvéri megállapodás, szerződésük meleg emberi kapcsolat eredménye, amely minden vitát, háborúskodást kizár, és megpecsételi a szerződő felek között a békét.
De én nem elégedtem meg ezzel a válasszal, és gondoltam megnézem máshol mi lehet a háttere a koccintásnak.
Az egyik helyen azt irták, hogy a középkorban gyakran megmérgezték a borokat. A borok üledéke pedig jól elrejtette a mérget, azaz nehéz volt észrevenni ha volt benne valami nem oda illő. A házigazda, hogy megmutassa a vendégének, hogy a bor nem mérgezett, áttöltött a vendég poharából a sajátjába egy kevés italt és megitta. Ezzel bizonyitotta be, hogy a bor nem káros az egészségre és a vendég nyugodtan ihat belőle. Ha a vendég elhitte, hogy a borban nincs méreg, akkor hozzákoccintotta a poharát a vendéglátóéhoz. Ennek következtében a koccintás a bizalom és az öszinteség jele, valamint köszöntő a jó egészségre.

Tünde