19 November 2009

Betegség

Regi két napja megbetegedett. Lázas volt, igy tegnap hajnalban bementem vele a kórházba a sürgősségire, mert már nagyon magas volt a láza.  Mikor felébresztett, egy langyos fürdővel levittem a lázát, adtam neki Panadolt, igy már elindulhattam vele.
Mikor megérkeztünk először egy nővérrel beszéltünk, aki kikérdezett a tünetekről. Majd, amikor elmondtam, hogy hogyan próbáltam levinni a lázát, elmondta, hogy ne használjak legközelebb fürdőt, mert az nem jó. Adott egy kis brossurát, amiben le van irva, hogy mit tegyünk ha lázas a gyerek és mit ne. A könyvecske szerint láz csillapitására a Panadol és a sok folyadék itatása az elfogadott. A fürdő, a kevesebb ruha illetve a helység lehűtése nem megfelelő, mert ezek alkalmazása után a láz magasabbra szökik. Ezek számomra újak voltak, nekem még egészen mást mondott a védőnő. Igyekeztem megfogadni a tanácsot. Délutánra megint magsra felszökött a Regi láza, bevallom nem érdekelt, hogy mi volt leirva, langyos vizes fürdőt alkalmaztam. Nem akarok én okoskodni, de nem ment magasabbra a Regi láza, hanem szépen lement 38 fokra és azóta sem emelkedett olyan magasra, mint a fürdő előtt volt. Ezzel csak azt akarom  mondani, hogy néha a jól bevált szokásokat nem kell sutba dobni. Lehet, hogy a modern orvoslás másképp gondolja, de a már bevált és hatékony láz csillapitás nem biztos, hogy rossz.
Ma elmentünk az orvoshoz, mert tegnap azt mondták a kórházban, ha láz nem szűnik meg, akkor vissza kell menni a saját orvosunkhoz. Mára már a pocija is fájt szegény kicsi lánynak. A doki jó alaposan megvizsgálta, hogy kizárja vakbélgyulladást. Az orvos felirt antibiotikumot, mert szerinte az enyhén piros torok okozza a bonyodalmakat. Most már egész jól van a Regi, csak még kicsit gyenge, mert étvágya az nem nagyon volt.
 Mostanában mintha összebeszéltek volna a gyerekek, mert egyszerre betegszenek meg. Mikor kisebbek voltak, mindig egymás után betegedtek meg.
Kedden az Andrist is elkellett vinnem orvoshoz, mert neki begyulladt a körme alatt a nagy lábujján. Az orvos levágott egy kisebb darabot a körméből, hogy megszüntesse a gyulladást most Ő is itthon maradt, mert nem tud cipőt húzni. Az orvos szerint a cipő az oka a gyulladásnak, mert szűk. Andris szereti szorosra fűzni a cipőjét, hogy fogja a lábfejét.  Két hónapja vettem neki egy új  bőrcipőt. Ezt a fajtát hordhatják az egyenruhához az iskolába. A gond az, hogy csak két féle cipőt lehet venni, az ami most van az Andrisnak, vagy ugyanolyan fazont műbőrből. Most kissé tanácstalan vagyok, mert a cipő méretében jó, fogja is a gyerek lábát. De azért azt sem akarom, hogy később is gond legyen. András szerinte a bőr cipő az igazi, amiben igazat adok neki. Majd meglátjuk, hogy ha tovább is ezt a cipőt hordja be fog-e gyulladni a lábujja.
Magamnak is keresek valami szandált, de olyan elfuserált a mai divat, hogy  az elmúlt hetekben semmi olyat nem találtam, ami minden elvárásnak megfelelt volna. Nem olyan egyszerű ez a cipő vásárlás.

Tünde

10 November 2009

Mit szeretünk Ausztráliában

Ismét kevesen szavaztatok, de a leadott szavazatok tükrében hárman is egyenlő voksot kapott.
Nem lepődtem meg az eredményen.
Tehát lássuk az első helyezetteket:
- Sokat süt a nap
- Szabadság és egyenlőség
- Sok a strand és park



Én nagyon élvezem, hogy nincs olyan télies időjárás, mint Magyarországon. Itt még télen is süt a nap és még meleg is van.
A szabadság az valóban nagyobb.
Sydneyben biztos másképpen viszonyulnak a bevándorlókhoz, mint itt Brisbaneben.
Brisbane mostanában lett felkapottabb bevándorlás szempontjából. Azért már itt is jobban viszonyulnak a bevándorlók jelenlétéhez, mint mondjuk 10 ével ezelött. Ne értsen félre senki, ezzel csak azt akarom mondani, hogy Sydney a külföliek iránti toleranciában Brisbane elött jár. Ennek is megvan a maga oka. A nagy bevándorlási hullámoknál szinte mindenki Sydneybe vagy Melbournebe ment, Brisben megmaradt igazi Ausztrál városnak. Mig a többi várost szinesitették és átformálták a bevándorlók a saját kultúrájukkal, addig Brisbane megőrizte eredeti mivoltát. Hallomásból tudom, hogy itt nem kedvelték a bevándorlókat kb. 10-15 évvel ezelött.
Egyik ismerösőm emlitette néhány éve, hogy Sydneyben sokkal türelmesebbek voltak vele a hivatalokban, mint itt. Velem nem nagyon történ komolyabb atrocitás, néha a munkahelyemen volt egy-két elejett megjegyzés. Mára már szinte több külföldi dolgozikk a Regattában, mint Ausztrál, kezdik megszokni, hogy vannak akik akcentussal beszélnek.
Teljesen más téma, de ma tudtam meg, hogy itt is van Móricka a viccekben csak más a neve. Itt "little Johnny" a neve a rosszcsont kisfiúnak. Az éredekessége a dolognak, hogy a kollégám ugyanúgy jellemezte a kis Johnnyt, mint ahogyan én is jellmezném Mórickát.
 Ha már viccről esett a szó, akkor leirok egyet.

"- Miért sírsz Móricka?
- Apukám kalapáccsal ráütött az ujjára.
- De hát ezért neked nem kellene sírnod.
- Először én is csak nevettem..."

LITTLE JOHNNY TELLS A STORY
Little Johnny sees his father's car passing the playground and go
into the woods. Curious, he follows the car and sees his father and his aunt Jane "hugging" in the parked vehicle.
Johnny finds this very exciting and can barely contain himself so he runs home and starts to tell his mother,

"I was at the playground and I saw daddy's car go into the woods with aunt Jane. I went to look for them and I saw daddy giving aunt Jane a big kiss, then he helped her take off her shirt, then aunt Jane helped daddy take his pants off, then aunt Jane lay down on the seat, then daddy..."

At this point, Johnny's mother cut him off and said, "Johnny, this is such an interesting story. Suppose you save the rest of it for suppertime. I want to see the look on daddy's face when you tell it tonight."

At the dinner table, Johnny's mother asks him to tell his story, so Johnny starts to talk, describing the car into the woods, the undressing, laying down on the seat, and...

"...then daddy and aunt Jane did that same thing mommy and uncle Richard used to do when daddy was in the army."

A viccek után még emlitsük meg a sok parkot és strandot. A parkok nagyon rendezettek és tiszták. Sokan töltik a hétvégét a szabadba, egy kis BBQ vagy csak sportolás miatt mennek a parkokba. A strandok is tiszták, nincs eldobálva szemét vagy üveg, mindenhol van szemetes és az emberek el is mennek odáig. Én is rászóltam a gyerekeimre ha eldobták szemetet, még a cigizős időszakomba is kukába dobtam a csikket. Itt valahogy olyan természetes, hogy nem szemetelünk.



 Tünde

04 November 2009

Melbourne Cup és Movember

Már november van és hamarosan itt a karácsony. Andris pontosan tudja, hogy még hány nap van hátra az iskolából (5 hét). De azért igy a hónap eleje sem eseménytelen. Tegnap volt a Melbourne Cup. Az év egyik legpatinásabb eseménye. Ez a nap Melbourne-ben ünnepnap, de szinte sehol sem dolgoznak nagy erőbedobással ilyenkor. Mindenki a futamot várja, a fogadás szinte kötelező. Az én munkahelyemen vakon fogadunk. Az egyik kollégám kivágja a lovak számát, nevét és a zsokék mezét. A lovak neveit kiirja külön-külön kis papirra aztán mindenki húz egy lovat, a tét nem nagy kb. 5 dollár, a ló mellé pedig odakerül a fogadó neve. Utána már csak a futamra kell várni és drukkolni, hogy a te lovad legyen a befutó. A nők ilyenkor nagyon kiöltöznek, hatalmas kalapokat vesznek a fejükre és már korán reggel pezsgőznek és hideg csirkesültet esznek. Nálunk is nagyon sokan voltak tegnap, mint minden évben. Nem csak a Boatshed de fent a function room is tele van ilyenkor. Tegnap közel 600 foglalásunk volt, a többi a betérő vendég. Az étteremben csak foglalásra lehetett ebédelni, itt közel 240-en voltak. Tiszta bolondokháza ez a vendéglátásban. Háromféle főételt szolgáltunk fel, előételnek hideg tengeri herkentyűk voltak és antipasto. A főétel az elmaradhatatlan steak, hal és csirke. Aztán jöttek a gyümülcs és sajt tálak. A pezsgő egész nap folyt. Tavaly nálunk az étteremben rendeztek versenyt is, hogy kinek van a legszebb kalapja, idén viszont nem volt semmi ilyesmi. Talán ez még mindig a válság hatása?


De beszéljünk egy kicsit a másik novemberi eseményről, amit Movembernek hivnak. Angolul a bajusz a moustache és ennek az első betüjét cserélik ki a november szóban, igy lesz a november movember.
Novemberben több bajszos férfit lehet látni, mint az év többi szakában. Ennek az oka a Movember. A férfiak (nem mindenki) novemberben bajszot növesztenek jótékony célból. Mégpedig a prosztata rák alapitvány megsegitésére, igy szereznek pénzbeli támogatásokat. Ebben a hónapban többet szóbakerül a férfiak egészsége és az őket fenyegtő betegségek. Szerintem ez egy nagyon jó kezdeményezés kár, hogy csak néhány országban fordul elő (Kanada, USA, Anglia, Irország, Ausztrália és Új-Zéland).
Ha többet is meg szeretnél tudni akkor itt a cim (csak angolul beszélőknek):http://au.movember.com/
Nem árt ha gyakrabban odafigyelünk az egészségünkre -nemre való tekintet nélkül- és nem csak akkor, mikor valamilyen alkalomból emlékeztetnek rá.


Tünde