Allergia és egy kis Feng Sui

Az elmúlt napok megint rohanásban teltek. Minden nap bent voltam az étteremben, mert elég sok intéznivaló volt. A múlt héten bedöglött a szamitógép, egy csomó adat nem lett lementve. A másik gépen pedig szinte semmi sem volt a Vistan kivül, azt is újra kellett telepiteni. Közben az itthoni gépen is rosszalkodott a videókártya, azt is kicseréltem. Vagyis én kivettem, vettem egy másikat András pedig beszerelte.

A Reginek a héten volt az allergia tesztje, öt hónapot vártunk rá. Reggel bevittem a kórházba; az orvos nagyon kedves és szimpatikus ember, a nyugalma jó hatást gyakorolt a Regire, aki izgult kicsit. Tudni kell, hogy a Regi fájdalomküszöbe nagyon alacsony, már egy kis szúrásnál is nagyon sir. A barátnője pár nappal előtte mesélte el, hogy milyen is az allargia teszt.
Az orvos mindent részletesen elmesélt, hogy mit fog csinálni és egyáltalán nem titkolta, hogy bizony egy kicsit fájni fog a tűszúrás, de megigérte a Reginek, hogy nagyon óvatos lesz. Valóban csak két kis könnycsepp gördült ki.

Az egész vizsgálat nem tartott tovább 15-20 percnél. Kiderült, hogy a mogyoróra és egyéb csonthélyasokra nem allergiás, de a poratkára annál inkább, valamint még néhány fűre és a macskaszőrre. Az orvos azt mondta, hogy nagyon magas szintet mutat a teszt a poratkára. Kapott orrcseppet és szemcseppet, ezeket most rendeszeresen kell csöpögtetni. Azt mondta az orvos, hogy a Regi orrvérzéseit is okozhatja az allergia, hiszen az orrnyálkahártya folyamatos gyulladásban van. Kaptunk mindenféle útmutatókat, hogy miket is kell megváltoztatni a lakásban. Valószinű, hogy a porszivót is lecseréljük egy erősebbre ami kb. 90% felszivja a poratkákat.

A héten egy-két változást csináltam a lakásban. András régebben érdeklődött a Feng Sui iránt. Akkor néhány dolgot átforgattunk és megváltoztattunk. Aztán valamiért abbamaradt, de a minap úgy éreztem, hogy valami hiányzik a lakásból. Az elmúlt hetekben vettünk növényeket a lakásba, aztán most még vettem egy nagyon szép páfrányt is a fürdőszobába. Ezenkivül vettem még kagylókat meg illatos mécseseket is. Tettem száraz virgokat és szirmokat mindenféle vázákba és ezeket berakosgattam a fürdőszobákba és a wc-be. A konyhába pedig vettem néhány állat figurát, amiket az ablakpárkányba tettem. Most olyan jó kisugárzása van a lakásnak. A gyerekek is jobban vigyáznak a fürdőszobájuk rendjére. Mondtam nekik, ha nem lesz rend, akkor elviszem az illatositókat és a szirmokat.

Néhány hete felhivtak a helyi önkormányzattól, hogy lenne nekik egy energiatakararékossági programjuk,  részt akarunk-e venni benne. Mondtam, hogy persze. Nem vagyok zöld, de azért érdekel a Föld jövője és fontosnak tartom többek között az energiatakarékosságot és a szelektiv hulladék gyüjtést. A lényeg, hogy hétfőn kijött egy férfi és kicserélte az hagyományos égőket energia-takarékosra (nem sok normál égő volt), valamint az egyik zuhanyfejet viztakarékosra és itthagyott egy mérőt, amivel kontrollálhatjuk hogy mennyi áramot fogyasztunk.
Épphogy elment a férfi, máris jött egy másik, hogy mondjam el a véleményemet, mindent elmondott-e a szerelő, és úgy egyáltalán megvagyok-e elégedve mindennel. Végignézte, hogy minden ki lett-e cserélve hagyott-e itt pót égőt, nem törte-e le a csempét, amikor kicserélte a zuhanyfejet stb. Meg voltam döbbenve.
Halkan jegyzem meg, Andrásnak nem nagyon tetszett az új zuhanyfej, mert szerinte nem jön belőle annyi viz, mint a másikból.

Mindenkinek kellemes hetet. Mi még pihenünk hétfőn, mert itt Anzac Day van és nincs suli és mi is itthon vagyunk.

Tünde

Regi mondta

Regit ma korábban vettem fel az iskolában, mert mentünk orvoshoz. Mig odaértünk beszélgettünk kicsit.

Minden nap megkérdezem tőle, hogy mit tanultak az iskolában. Ma kezdődött az új term (negyedév), igy változtak azok a témák is, amikről tanulni fognak. Annyira aranyosan mesélte el, hogy miről is volt szó. Igyekszem visszadni, úgy ahogyan azt ő mesélte nekem, valahogy igy hangzott:

"A politishinok néha rossz decisiont hoznak és nekünk figyelmeztetni kell őket, hogy jobban figyeljenek oda a jövőre, mert mire nekem gyerekem lesz addigra megváltozik az environment és lehet, hogy már nem is lesz a Great Barrier Reef ".

Mindehhez még gesztikulált is a kis kezeivel és olyan komolyan adta elő, mintha egy kis beszédet mondott volna. Mikor látta, hogy elmosolyodom, akkor mondta, hogy "anya, hát nem tudom minden szónak a magyar jelentését". Én igazából azon mosolyogtam, ahogyan mindezt előadta, teljes meggyőződéssel az arcán, mintha valóban egy beszédet mondott volna. Persze utána elmondtam neki, hogy mi a jelentésük a szavaknak magyarul is.

Tünde

Mosogatógép

Úgy érzem, hogy némi magyrázatra szorul miért is "soha nem használt" a mosogatógép. Nem felvágásból irtam, hogy nekünk van mosogatógépünk, itt ez együtt jön az ingatlannal. A konyhabútor és a berendezések bevannak épitve, igy azokat az elöző lakó itt hagyja. Igy nekünk mindig is volt mosoagatógépünk és soha nem volt gond a bútorra vagy tűzhelyre.
Én nem nagyon szoktam használni, mert szerintem sok vizet és energiát használ, de ha sokan voltak nálunk és sok volt a mosatlan vagy csak nem volt kedvem mosogatni akkor bekapcsoltam.
A legtöbb lakás klimás, szóval arra sincs gond, de ha volt is klima a lakásban mi nem nagyon használtuk mert kiszáritja az orrnyálkahártyát és a Reginek többet vérzett az orra, mint normálisan.

Szép hetet!
Tünde

Dermatitis vagy ekcéma?

Három ujjamon néhány hete elég csúnya bőrelváltozás jelentkezett. Gondoltam allergiás vagyok a mosógatószerre. Váltottam, és addig is vettem gumikesztyűt.
De az ujjaim csak nem akartak javulni, ezért elmentem az orvoshoz. Adott is rá krémet, mert ez szerinte dermatitis. Rosszabb lett, mint volt. Visszamentem a patikába és mutatom a patikusnak, hogy mi van az ujjaimmal. Adott rá két krémet, és elmondta hogyan és hányszor kell használni. Közben persze mosogatáshoz és főzésnél használtam a gumikesztyűt, mert csúnya is volt meg minden irritálta a bőrömet. Egyre azon filóztam, hogy miért nem akar javulni, kenegetem és semmi változás, talán mondhatnám, hogy rosszabb is lett.

Úgy tűnik, allergiás vagyok a gumikesztyűre illetve valamelyik alkotóelemére. Ez úgy derült ki, hogy a húsvéti ünnepek alatt nem viseltem a gumikesztyűt csak ha mosogattam. A főzéshez más fajtát használok, de az csak rövid ideig volt rajtam, hiszen nem dolgoztam. Az ujjaim nagyon szépen javultak. Aztán visszamentem dolgozni, jött megint a rendszeres gumikesztyű viselés, és megint romlott az állapot.

Tegnap egy egészségboltban adtak egy másik krémet, ami csak természetes anyagokat tartalmaz. Most azt használom és az ujjaimon ún. dunsztkötés van. Ettől kicsit érdekesen fest a kezemben a kés:) Andris segitett a vasárnapi ebéd elkészitésénél, mielőtt még összevagdosom magam vagy a kötéseimet :)

A soha nem használt mosogatógép is be lett fogva. A lényeg, hogy már egy nap után is látható a javulás, csak vigyáznom kell a kötésekkel, mert a ragtapasz ragadós része is irritálja a bőrömet és nagyon viszket. Ezért is van a dunsztkötés, hogy minél kisebb felületen érjen a bőrömhöz a ragtapasz.

Az viszont nem derült ki, hogy mi is ez dermatitis vagy ekcéma. De talán nem is fontos, a lényeg hogy elmúljon.

Tünde

Húsvét

Minden ismerősnek és ismeretlennek, aki látogatja a blogunkat Kellemes Húsvéti Ünnepeket!



Tünde

Egy kis retro

Anyukám énekelte nekem ezt a dalt, mikor kicsi voltam. Aztán én is énekeltem a Reginek. Tegnap pedig megtaláltam az interneten. Mivel kedves emlékeket őrzök a dalról, szeretném megosztani másokkal is. Anyu is olvassa a blogot, gondolom Ő is szivesen újrahallgatja.

 

Tünde

Öntsünk tiszta vizet a pohárba!

Talán csak érintőlegesen emlitettem, hogy miért hagytuk el Magyarországot. Úgy gondoltam, nem kell megmagyaráznom senkinek, hogy miért döntünk igy vagy úgy. Illetve nem tartozik senkire. Ezt gondoltam én, de mások nagyon is úgy gondolják, hogy a mi döntésünk az nem lehet magánügy.

Nem bántam meg soha, hogy ilyen messzire jöttem, még akkor sem ha hátrahagytam a szüleimet, akiknek egyetlen gyermeke vagyok. Mivel 18 éves korom óta egyedül lakom és élek, nem is próbáltak meg vissztartani. Nem azért éltem egyedül mert nem szerettem a szüleimet vagy rossz lenne a kapcsolatunk. Soha nem akartak korlátozni, nem erőltették rám az akaratukat, meghagyták a szabadságomat de tudtam, hogy mindig számithatok rájuk. Ezért a mai napig hálás vagyok nekik. Tudom, hogy nem volt nekik könnyű igy dönteni, de nekem nagyon sokat segitettek. Soha nem kellett agódniuk, hogy alkoholista, drogos vagy éppen prosti lenne belőlem. A másik legfontosabb, hogy biztak saját magukban, hogy jól neveltek és mindent elmondtak, amire nekem szükségem lehet ahhoz, hogy elkezdhessem az önálló életemet.
Ezzel az útravalóval indultam el és ez segitett abban, hogy bármilyen körülmények között is feltaláljam magam. Ezért volt, hogy itt nagyon hamar beilleszkedtem, megtalálam a helyemet. Mikor elhatároztuk magunkat, az a cél vezérelt, hogy a gyerekeinknek jobb körülményeket tudjuk biztositani, jobb esélyekkel induljanak el az életben. Sajnálom, hogy ezt kell irnom, de Magyrországon ezt nem kaphatták volna meg. Ezt a szüleim is tudják, és ezért nem is korlátoztak minket a döntésünkben. Nem akartuk, hogy a szüleinktől kelljen segitséget kérni, ha egy számlát ki kell fizetni. Ők már fizettek eleget, amig gyerekek voltunk, most nekünk kéne segiteni nekik. Ezért eljöttünk ide, ahol megbecsülik a munkát és támogatják ha valaki képezni akarja magát, lehetőséget adnak, hogy bebizonyitsd, hogy mire vagy képes. Az emberek pedig elsősorban gyermekeikkel és a családdal törődnek és nem szapulják a másikat.

Szomorúan olvasom az interneten, hogy Magyarországon egy-egy cikkhez milyen commenteket irnak, hogy az emberekből süt a gyülölet és a negativ megnyilvánulás. Szeretném kihagsúlyozni, hogy AKINEK NEM INGE NE VEGYE MAGÁRA. Én nem tudom az országot megváltoztatni, én nem tudok munkahelyeket teremteni és még sorolhatnám, de meg tudom változtatni a saját életem. Ezt tettem azzal, hogy ide eljöttem és elhoztam a gyerekeimet is. Igy ők már ezt az életvitelt és gondolkodást szokják meg.
Most lehet hivatkozni a nagyszülőkre. Lehet hogy önző voltam, hogy elszakitottam az unokáikat tőlük, de én úgy gondolom, hogy az az önzés ha saját érdekeinket mások érdekei elé helyezzük. Biztos vagyok benne, hogy sem András, sem az én szüleim nem lennének önzőek, mert ők annyira intelligensek, hogy ez meg sem fordulna igy a fejükben. Miért emlitem hát az önzést? Mert volt, aki azt mondta egyszer, hogy mi önzőek vagyunk, amiért ilyen messzire eljövünk és nem gondolunk arra hogy ezzel fájdalmat okozunk másoknak. Hát kérdem én: az nem önzés, ha azért maradok egy olyan országban ahol anyagi gondok várnak a családomra csak azért, hogy a szüleim közelében legyek? Én a gyerekeim sorsát tartom szem előtt, minden más csak utána jön. Nekem ezt tanitották, ez volt az útravaló.
A szüleim sem önmagukra gondoltak elsősorban, amikor elengedtek 18 évesen egy másik országa - biztak bennem és magukban. Az lett volna az önzés, ha maguk mellé kötnek és óvnak mindentől. Az lenne a fájdalmas, ha gondot okozna, hogy nem tudom a gyerekeimnek megvenni az ételt vagy a ruhát. Itt ez nem fenyeget. Nem mondom hogy milliomosok vagyunk, de mindenesetre jobb körülmények között élünk, mint Magyarországon sokan.

Én nem bántam meg, hogy akkor igy döntöttünk. Ugyan amióta eljöttünk Magyországról még nem mentünk vissza látogatóba. De hetente felhivjuk András szüleit, igy a gyerekek beszélnek a nagyszülőkkel. Az én szüleimmel szinte napi kapcsolatban vagyok, mert nekik van otthon internet. Ha otthon maradunk, sem lehetne szorosabb a kapcsolat. Az egyik unokatestrvérem Dublinban él, a másik Londonban - velük sem lehetne szorosabb a kapcsolat, mint most. A nagynénémmel is ugyanúgy tartom a kapcsolatot, mint előtte és még a nagymamámmal is  tudok néha beszélni. A technológia leröviditi a távolságot és megkönnyiti a kapcsolattartást. Persze mondhatják a folyton akadékoskodók, de hát ez nem ugyanaz, mintha megölelhetnéd a másikat stb. Nekik azt üzenem, hogy ha igazán szeretsz valakit, nem is kell hogy folyton ölelgesd, a szeretet az érződik. A szeretetet ki lehet fejezni szavakban és gesztusokban. Engem sem ölelget már a 15 éves fiam, de ettől én még tudom hogy nagyon szeret, mert érzem. Valószinűleg az én szüleim is igy vannak ezzel. Nem kell nekem folyton ölelgeti Őket hogy tudják,
mennyire szeretem Őket és mennyire hálás vagyok nekik mindenért, amit kaptam tőlük. Felnőttem, saját családom van és már nem a szüleim a legfontosabbak az életemben. Ez szerintem igy normális. Az én fiam is felnő, családja és gyerekei lesznek akik mindennél fontosabbak lesznek számára. Én ezért soha sem fogok megharagudni, mert ez az élet rendje. Én nem várom el tőlük, hogy engem gondozzanak ápoljanak ha majd öreg leszek. Ezt majd én megoldom, vannak itt nagyon szuper helyek, ahol idős emberek élnek. Én annak örülök ha látom a gyerekeim és unokáim boldogok, ez mindennél többet ér a számomra.

Ez most csak úgy kikivánkozott belőlem, már régen szerettem volna ez ügyben tiszta vizet önteni a pohárba.



 Tünde