Hétvége

Hétvégén választások voltak Ausztráliában.  Minden állampolgár köteles szavazni, vagy pénzbirságot fizet.
András és az Andris szombaton korán keltek, mert az egyik ismerősünk is indult a választásokon, és megkérte a fiúkat, hogy segitsenek neki. Ezért már korán reggel elmentek Toowongba az egyik iskolában  lévő szavazóhelyiségbe. Regi pedig eljött velem dolgozni, hogy ne legyen egyedül itthon. Andrást néha próbáltam jókedvre deriteni, mert baromira unta magát, mint megfigyelő. Andris pedig osztogatta a a szórólapokat a bejáratnál egész nap. Itt nincs kampánycsend, a bejáratoknál nagy transzparensek vannak és osztogatják a papirokat, hogy kire szavazzál. Szóval kicsit más, mint otthon volt.
Mikor bezártam az éttermet, elindultunk szavazni. Délután nagyon sokan voltak, mikor rám került a sor kiderült, hogy nem jó sorba álltam, igy átküldtek a másik oldalra. Mikor ott kerültem sorra, akkor kiderült, hogy nincs a nevem a listan ezért visszaküldtek az előző helyre. Ekkor már háromnegyed órája vártunk. De azért csak sikerült szavazni. Este még átmentünk az ismerősöm házába, hogy ott várjuk ki a szavazás eredményét. Volt nagy eszem-iszom, meg egy nagy plazma TV. Úgy volt, hogy Andrásék is odajönnek, de nagyon elhúzódott a szavazatok számlálása, ezért András megkért, hogy vigyem haza az Andrist, mert már bóbiskol a széken. Gyorsan el is mentem felvenni a gyereket, de mire hazaértünk kiment az álom a szeméből és elkezdte nézni a TV-ben a választási hireket. Addig nem is feküdt le, amig az apja haza nem jött.
Nem nagyon politizálok, de a Munkás Pártot nem szeretem. Elolvastam a szórólapokat is azután  a Liberális Párt mellett döntöttem. Sajnálom, de nekem nem szimpatikus Ms Gillard és a politikája sem. Most úgy áll a helyzet, hogy a liberálisok vannak előnyben, de a 72 hely nem elég a kormányakatitáshoz. Ez a választás volt az eddigi legszorosabb. Ahogy olvasom, nem kizárt, hogy újabb választást irnak ki.

A másik nagy hir családon belüli. Andris vasárnap elkezdte élete első állását. Még a múltkor kérdezte meg  itt a komplexumban, hogy lenne-e valami munka a számára. Mondta neki a menedzser, hogy segithet neki a fűnyirásban. Igy tegnap reggel a mi fiúnk elkezdett dolgozni. Pénteken este elment Air Force Cadetsre, szombatok egész nap ott volt a választásokon, tegnap meg fél napot nyirta a fűvet. Nagy boldogan jött haza és elújságolta, hogy kapott fizetést.
Kicsit sajgott érte a szivem, hogy elfárad. Tudom, hogy itt van az ideje, hogy elkezdjen valami munkát, meg felelősséget tanuljon, de azért csak nehéz ez nekem. Persze roppant büszke vagyok rá!!!! Nem is beszélve arról, hogy hétközben az apjával együtt trédel a FOREX-en. Segit Andrásnak tesztelni, igy egy kicsit beletanul a trédelésbe is.
Mi tagadás, kezd felnőni a gyerek.

Tünde