Főzőcske

Ha vasárnap akkor tuti, hogy valami nagyon finom ételt alkotok. Ez az egyetlen nap, amikor több idő van valami finomságot csinálni. A hét többi napján is főzök, de akkor igyekszem valami egyszerűt csinálni, ami hamar megvan. András 5:30 körül ér haza, addigra azért igyekszem elkészülni. Miután a gyerekekkel hazaérünk jó ha 1 órám marad valami kaját összedobni. A vacsora pedig nagyon  fontos, mert akkor tudunk igazán összeülni, akkor beszéljük ki magunkból a napi történéseket. András ás a gyerekek akkor bolondoznak egymással. Ezek a félórák nagyon értékesek, jó levezetése a napnak.
 Már mondtam, hogy szeretem Alexa blogját mert jó kaják vannak fent. A kenyér receptet is onnan vettem. Kicsit változtattam rajta és adtam hozzá némi mag keveréket, de a receptet betartottam. Az eredmény nagyon finom lett. András szerint inkább kalács ez, mint kenyér. Ez az eddig legjobban sikerült próbálkozás. Volt még a házi készitésű barack lekvárból (a fiúk nem találták meg a hűtőben), a kenyérrel nagyon finom volt.

Kókuszkenyér

Sütöttem egy kis sertésbordát ebédre. Már vagy egy éve nem csináltam semmit disznóhúsból, nem igazán tudom, hogy miért nem. A múltkor András felvetette, hogy sütheték valami oldalast vagy olyasmit, mert már régen volt. Vettünk is a boltban, amit pénteken megcsináltam. De valami eszméletlen sebességgel fogyott el, ezért tegnap vettem megint. Nem csináltam semmi nagy faxnit, csak befűszeretem, fokhagymáztam valamint adtam hozzá még egy kis mézet és szezám olajat. Az olajból nem kell sok, nagyon finom izt kölcsönöz a húsnak. 

Setésborda salátával

Tegnap feldiszitettük a karácsonfát és a házat, mint általában az ausztrálok. A Regi minden nap kérdezte, hogy a hétvégén ugye feldiszitjük a házat és a fát. Meg kellett igérnem, nem volt mese. Egész jól sikerült, most villóznak a fények az ablakokban meg a ház előtt.

Tünde