04 March 2010

Busy, busy, busy

Elkezdtem a héten dolgozni, erre a gyerekek mind a ketten kedden megbetegedtek, igy reggel nem tudtam bemenni csak délután. Nem volt akkora nagy gond belőle elvégre én vagyok a főnök.
Másnap viszont nekiugrottam a leltárnak, hát volt vele egy kis dolgom. Még most is viszem be a gépbe az adatokat. Mindig feltartanak valamivel. Szeretnek beszélgetni én pedig lelkes hallagatóság vagyok. Sokszor nem könnyű megérteni őket, ilyenkor jön valaki, aki jobban beszéli az angolt és tud tolmácsolni.
 Van egy jó dolog abban, hogy én vagyok a head chef, mégpedig az hogy nem koszolódik be nagyon a ruhám. Nem sokat vagyok a konyhában, csak akkor ha kostólni kell. Tegnap Lemlem főzőtt, hát az valami isteni volt. Talán a nagymamám csirkepörköltjehez tudnám hasonlitani, mármint a feelinget, amikor megkostóltam. Fantasztikus izorgiában volt részem. Nagyon finomak az eritreai ételek. Sok a vegetáriánus  étel, szóval ez külön előny nálam. Kedden sütöttem njerat, ez olyan, mint a palacsinta, ezt eszik minden ételhez és minden napszakban. Nekem kicsit fura volt az ize, mert egy kicsit savanyú. De azt mondták, hogy sóval kell megszórni és akkor már nem is érződik a savanyú iz. Édességet nem nagyon esznek, egy jellegzetes tortájuk van a busbusa, amit búzadarából, kókuszreszelékből és joghurtból csinálnak. Megkostóltam egy kicsit, nekem izlett.
Az ételek egyszerűek és gyengén csipősek, ami meglepő volt, mert azt olvastam, hogy Afrikában szeretik a csipős izeket. Nagyon vallásosak, étkezés előtt mindig keresztet vetnek. Vallásukat tekintve katolikusok. Ennyi mindent megtudtam róluk ebben a pár napban. Szinte hihetetlen.... 

Reggel elviszem a gyerekeket suliba, aztán megyek melózni, délután megyek a gyerekekért, vagy Andás megy értük és én jövök haza főzni, utána megyek vissza melózni este meg jövök haza. Igy elég zsúfolt a napom, de nem vészes. Most jövőhét szombatig minden nap megyek dolgozni, lesznek rendezvényeink és persze állitom össze az új menüt. Van mit csinálni, nem panaszkodom.
Megjegyezném, hogy az a tapasztalatom, hogy afrikaiak mennyire  tiszták és ápoltak. Nagyon barátságosak és közvetlenek, üdvözlésnél elmaradhatatlan az ölelés. Én szeretek megismerni új kultúrákat, igy bővithetem az ismereteimet. Ebből a szempontból egy aranybánya ez a hely.
Szerencsém van, hogy egy ilyen barátságos környezetben dolgozom. Ráadásul még az ételek is finomak.
Ajánlom, hogy egyszer kostóljátok meg az afrikai ételeket.

Tünde

No comments:

Post a Comment