Piacolás

Szombatonként Rocklea-ban van piac. Régen szinte minden szombaton jártunk, annak ellenélre, hogy mindig eltévedtünk. De ez teljesen normális nálunk. Aztán leszoktunk a piacra járásról, mert én szombaton dolgoztam és nem volt idő kijárogatni. Pár hete megint eszembe jutott, hogy jó lenne kimenni ismét Rocklea-ba a piacra. Pont akkor nyitották meg újra az árviz után. Csodálatos módon még el sem tévedtünk. A Regi is jött velünk, mert szereti a piacokat. Eumandi-ban nagyon élvezte, azt se tudta, hogy mit nézzen meg vagy kostóljon meg. Az árusok kirakják a portékájukat és kostóltatnak, nem lehet úgy elmenni mellettük, hogy csak egy kicsit ne tukmáljanak rád. Persze mindezt nagyon barátságosan csinálják. Olyan kellemes atmoszférája van a piacoknak. Engem Eumandi-ban pont az fogott meg, hogy annyira eredeti volt, annyira ausztrál. Emlékszem az egyik helyen árultak hordóból gyömbér sört, amit én nagyon szeretek. A bolti az nem annyira jó, mert tele van cukorral. Na de, amit ott ittam az fantasztikus volt. Hideg, kellemes gyömbéres iz és nem volt az a sziruposan édes. Persze rögtön vettünk belőle mert annyira jól esett a nagy melegben. Szóval imádok piacra járni és a Regi pedig lelkes követőm.
A múltkor Rocklea-ban találtunk egy árust, aki mustot árult. De nem azt a zavaros valamit, amit én nem szeretek. Ez már le volt tisztitva, 2 literes üvegbe volt palackozva. Teljesen egészséges, hozzáadott cukortól és más szemetektől mentes mustot vettünk. El is fogyott pillanatok alatt, még szinte lehűlni sem volt ideje. Tegnap megint vettünk, de most más fajtát próbáltunk ki és ami engem kicsit megdöbbentett, hogy az árus két hét távlatából emlékezett ránk.
Sikerült vennem sok finom zödséget és gyümölcsöt, és persze nagyon különös fűszereket is. Az egyiket majd ma ki is próbálom.
Most pedig elérkeztem a lényeghez. Nagyon rég nem vásárolunk se szalámit se más felvágotatt a hozzáadott tartósitószer és más szemét miatt. De erről már sokszor és sokat irtam. Találtunk egy hentest a piacon, aki semmilyen tartósitót és szinezéket sem használ a szalámiknál. Ergo, csak hús és fűszerek vannak a áruiban, tartósitásra sót és füstőlést használ. Az apukája pedig magyar:-) Vettünk elég sok mindent, András végre evett egy jó kis kenyér szalonnát (kenyér nélkül), paradicsommal és friss hagymával. A szalámi nagyon finom volt, kellemesen csipős és még a Reginek is nagyon izlett. Olyan kedves volt az árus, hogy még két szál szalámit is oda csomagolt, hogy azt feltétlenül kostóljuk meg, mert az nagyon finom.
Egy német hentesnél vettünk Debrecenit és német sütnivaló kolbászt, azokban sincs tartósitó valamint vettem egy igen csipős kolbászt, ami engem a Gyulaira emlékeztet. Mikor kicsi voltam, anyukám gyakran vett Gyulait és mindig a szárazabbat választotta, na ez a kolbász is olyasmi de kivülről őrőlt chili paprikába van forgatva.

Igaz az ebéd fél kettőkor volt de én még vacsoránál sem voltam éhes, pedig nem ettem sokat.

A Regi persze kapott igazi magyar fánkot is, a lángos árát (7 dollár) én egy kicsit soknak tartottam.
Ma kipróbálom a Török kenyeret a gyerekeknek, holnap tudnak elvinni belőle az iskolába.

Tünde