Mindenk kislány nagy élvezettel hallgatja, a hercegnős meséket, én sem voltam ezzele másképp. A nagymamám pedig csak mesélt és mesélt. Ahogy szépen felnőttem a mesék elhalványultak, de az éredeklődés azután, hogy honnan is származok az megmaradt.
Mikor Andrissal voltam terhes elmentem a székesfehérvári levéltárba egy kicsit kutatni. Pont abban az időben olvasott a nagymamám egy könyvet a magyar nemesi családokról és abban megtalálta az ő felmenőit. Ez adta a késztetést, hogy elmenjek a levéltárba. András több napos tanfolyamon vett részt valahol az ország másik felében én pedig egydül voltam otthon. Pont Székesfehérváron laktunk, ezért megragadtam az alkalmat és beültem a levétárba. Akkor derült ki, hogy a mese valóra vált. A nagymamám dédnagymamájénak a neve Labady Julianna volt és nemesi származású, a szülei birtoka volt Kisláng és Nagyláng. Amit tisztázatlan okok miatt elvesztettek. A nagymamám elmondása szerint valami pap forgatta őket ki a vagyonukból, mert a család nagyon vallásos volt. De én erre semmi nyomot nem találtam.
Anyai ágon a rokonokkal nem nagyon tartottuk a kapcsolatot. A nagymamámnak volt két testvére, csak öccsével voltunk kapcsolatban, de az sem volt valami szoros. Tudom, hogy volt a mamának egy báttya is de vele soha nem találkoztam. A nagypapámnak csak egy egyik öccsét ismertem. Azokkal a rokonokkal sem volt valami szoros a kapcsolat.
Már itt éltünk Ausztráliában, amikor elkezdtem csinálni egy családfát. Nem akartam, hogy a gyerekeim úgy nőjenek fel, hogy azt sem tudjak, hogy honnan származnak. Tudtam, hogy a nagymamámnak mi volt a lánykori neve és igy tudtam meg, hogy az a vezetéknév nagyon ritka. Akik azt a nevet viselik, azok mind egy családból származnak. Az internetnek és pesze anyukám másodunokatestvérének köszönhetően a facebookon megtaláltam a rokonaimat.
Anyukám unokatestvérét találtam meg, aki egy roppant kedves hölgy. Nagyon sok információval szolgált a többi rokonról.
Azt eddig is tudtam, hogy élnek rokonok Amerikában, mert erről a nagymamám mesélt. Egyszer az egyik unokatestvére meg is láttogatta őt, de én annyira kicsi voltam akkor, hogy nem is emlékszem rá. De azt nem gondoltam volna, hogy ilyen sokan élnek külföldön.
Kiderült, hogy hires tudós és sportoló is voltak a családunkban. Az egyikük Misángyi Vilmos gépészmérnök és műegyetemi tanár valamint a Műegytem rektora, nagyon sok tanulmánya és munkája jelent meg a szaksajtóban, őt megtaláltam Tudósnaptárban. A másik hiresség neve Misángyi Ottó, aki tanár és edző volt valamint a Testnevelesi Főiskola igazgatója. Ő volt az I. Világ Háború utan a FTC atlétáinak vezetője,valamint atlétikát tanitott a főskolán. 1945-ben Svájcban telepedett le ahol atléta edző és előadó volt. Mint atlétikai versenybíró részt vett a VIII., párizsi, a IX., amszterdami, a X., Los Angeles-i és a XI., berlini nyári olimpián.
Nem is gondoltam volna, hogy ilyen neves emberekkel vagyok rokonságba.
Most, hogy megtaláltam a rokonaimat még érdekesebb lesz tovább kutatni és kicsit visszamenni az időben. A családfa pedig szépen tovább növekszik.
Tünde
De jó :)
ReplyDeleteApai részről mi is vezetjük a családfát és eddig több, mint 400 fő van rajta. Ez a szám nagyrészt a ma élő rokonságból jön össze (apai unokatestvérek és az ő leszármazottai, szóval már az ők unokái is rajta vannak).
És bár az én családomban nem tudok hírességeket, a férjem családja Liszt Ferencet is a rokonságában tudhatja :)
Nekunk egyenlore csak 138 ember van a csaladfankon, de ez bovulni fog, mert az ujjonan felvett kapcsolatokat meg nem irtam fel. A kulfoldi rokonokkal meg csak most fogom felvenni a kapcsolatot. Milyen jo, hogy beszelek angolul. Gondolom ok mar egyaltalan nem tudnak magyarul, hiszen nemelyikuk egy idos a fiammal. A mi csaladunk alitolag 1550-es evekig visszavezetheto.
ReplyDeleteFantasztikus, hogy a ferjed altal meg a nagy zeneszerzovel is rokonsagba kerultel. Szeretem a muveit!!
Teljesen mas, epp ma csinaltam meg az egyik fagyit a blogodrol. Ugyan kicsit valtoztattam rajta. Majd postolom, mert nagyon fincsi lett.
Tunde